Kurta Mihály - Pató Mária (szerk.): Múzeumandragógia (Múzeumandragógia 1. Miskolc-Szentendre, 2010)

CSERJÉS Katalin: MÚZEUMPEDAGÓGIA A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A KÖZMŰVELŐDÉSBEN. ANDRAGÓGIAI (ESET)-TANULMÁNYOK

258 I. ORSZÁGOS MÚZEUMANDRAGÓGIAI KONFERENCIA 4. Az ősmagyar mitológia, sámánhit, táltosok;

1

2 Nyelvünk finnugor rokonsága: nyelvészeti szempontok. Az antropológia nézőpontjai. A honfoglaló magyarság szóbeli kultúrája, költészete, e költészet nyomainak fellelése. Enekmondók; az (elveszett?) magyar őseposz kérdése. A szájhagyományozó költészet továbbélése. 5. Nyelvemlékeink a kora középkorból. A Tihanyi apátság alapítólevele-, Halotti beszéd és Könyörgés-, Ómagyar Mária-siralom. Képzőművészeti párhuzamok a szövegemlékekhez. 6. A román kor építészetének jellemzői

1

3. A román templom szimbolikus programja. A templom antropomorf vonásai. A keresztboltozat. Az aacheni 1

1 A kódex szó jelentése: kéziratos, többnyire képekkel, iniciálékkal díszített régi könyv. Az iniciálé nagyobb, díszesebb (sokszor festett) kezdőbetű a középkori kéziratokon cs a dísznyomtatványokon. A középkori kódexeknek két fajtája létezett: — kollektív kódextulajdon, egy vallási közösség közös használatára rendelt könyvek összessége, — magánhasználatra megrendelt kódexek (a megrendelő lehetett világi vagy egyházi személy is) A középkori kódexek anyagai és az elkészítésük technikája: 1. Pergamen: a kézműves pergamenkészítő állati irhából finom fehér anyagot hozott létre, amely aztán alkalmas volt arra, hogy kódexlappá váljon. 2. Papirusz: a törékeny, egyiptomi nádból készült anyag használatban maradt a V1I-VI11. századig. A papirusz készítése olcsó, könyvformában összetörik, így tekercsként maradt fenn. A papirusztekercsek 40 métert is elérhették, de általában 8-10 méteresek voltak. 3. A papírból készült könyvek első és utolsó oldalai pergamenből készültek. A papír kínai találmány all. században fedezték fel. Az 1450-es években a nyomtatás feltalálásával végleg olcsóvá vált. A középkori papírt lenrongyból állították elő. 4. Az oldalak vonalazása az írás egyenes vonalvezetésének érdekében történt. Minél fontosabb kódexről volt szó, annál szabályosabban és határozottabban vonalazták meg lapjait. Bonyolult vonalazások labirintusait tartalmazzák a gyönyörű kódexek. 5. A kódexek készítésére vagy tollat, vagy tintát használtak. A legjobb tollaknak a lúd vagy a hatytyú legkülső kb. öt evezőtolla bizonyult. A XII. századig a széntintát használták, ezt követően a gubacstinta alkalmazása vált jellemzővé. 6. Az aranyozás aranylemezzel vagy aranyporral történt. Az első magyar tárgyú, de nem teljesen magyar nyelven írott könyvünk a Pray-kódex, amely a XII. század végén a boldovai bencés kolostorban készült. Jelenleg az Országos Széchényi Könyvtárban van. Benne maradt fenn a legrégibb magyar nyelvemlékünk, a Halotti beszéd és Könyörgés. Nevét onnan kapta, hogy Pray György jezsuita szerzetes már 1770-ben hivatkozott rá. Műfaját tekintve sacramentárium (könyörgésgyűjtemény). Az első, teljes egészében magyar nyelven írott könyv az 1440-cs évekből való Jókai-kódex, amely Assisi Szent Ferenc életéről való írást tartalmaz. (Kovács Andrea összeállítása) 1

2 Az ősi magyar mitológia kutatása csak a nemzetté válás korszakában, a XIX. században lendült fel (Bakay Kornél, Solymossy S., Róhcim Géza, Sebestyén Gyula). Ipolyi Arnold mese- cs mondagyűjteménye akadémiai díjat kap. A csodaszarvas-mítosz, a „vezető állat" belső-ázsiai eredetünket támasztja alá. A mesék archetípusai megtalálhatók azon népek mítoszaiban, akikkel hosszú századokon át éltünk együtt. (A turulmadár csak az Árpád-család totcmállata.) A sámándob, a révülcs, a világfa, az alsó- és felsővilág mind gazdagon megmutatkozik ősi meséinkben. (Dratsay Xsigmondné összeállítása) 1

3 A román kor építészetének jellemzői: A román stílusú építészet a római hagyományokat átörökítő korai keresztény és Karoling építészetből alakult ki. A stílus római eredetére utaló nevét a XIX. század elején kapta. A stílus szülőhazája a mai Franciaország és Németország területe, innen terjedt tovább a XI. században Nyugat-, cs