Kurta Mihály - Pató Mária (szerk.): Múzeumandragógia (Múzeumandragógia 1. Miskolc-Szentendre, 2010)
ÚJVÁRY Edit: MÚZEUMANDRAGÓGIAI FOGLALKOZÁSOK A REÖK-BEN
A MAGYAR NYELV MÚZEUMA, SZÉPHALOM, 2009. MÁJUS 1 l-l 2. 205 alkotói pályájukon keresztül is áttekintettük, Kassák Lajos életművéig bezárólag. A foglalkozások nagyszerű eseménye volt, amikor egyik önképzőköri tagunk, Szauter Dóra PhD hallgató bemutatta Nyilassy Sándor, szegedi származású festőművész (a KOGART kiállításon szereplő impresszionista festményének ismertetése kapcsán) vázlatrajzokat is tartalmazó jegyzetfüzetét — amelyet a művész hagyatékaként szegedi rokonok őriznek. Tehát a művészettörténeti ismertetéseket minden esetben beszélgetés, önálló véleményalkotás, esztétikai állásfoglalás és lehetőség szerint önálló gyűjtőmunka egészíti ki. A KOGART kiállítás és a hozzá kapcsolódó tárlatvezetések abban a tekintetben is tanulságosak voltak, hogy a közönség elsősorban a realizmus, valamint az impresszionizmus művészeti értékeire fogékony, a többség idegenkedve fogadja az absztrakt művészetet. Ezért is nagy hangsúlyt kell helyeznünk az önképzőköri foglalkozásokon és a múzeumpedagógiai, -andragógiai képzések művészettörténeti kurzusain a modern művészet absztrakt vonulatainak befogadásához szükséges elméleti tudás, valamint az interpretációs, kommunikációs készség elmélyítésére. Hiszen a múzeumlátogató közönség nyitott az új ismeretekre, megközelítésekre, az értő magyarázatra. A 2009. tavaszi félév a pop art és a kortárs művészeti törekvések megismerése jegyében telt: Andy Warhol szitanyomataihoz, ef Zámbó István festményeinek, grafikáinak gyűjteményes tárlatához és a Sensaria-csoport ,,A festmény ideje" című kiállításához kapcsolódva. Ezek a tárlatok előtérbe helyezték a kortárs művészetekkel kapcsolatos befogadás problematikáját, ezért ennek elméleti megközelítésére is hangsúlyt fektettünk. A pop art irányzat művészettörténeti bemutatását ezúttal is a kiállítótérben végzett munka, a Warhol-nyomatok elemzése egészítette ki. A szitanyomás technológiáját a szegedi Tömörkény István Művészed Szakközépiskola grafikai műhelyében Bényi Máté grafikus mutatta be, a folyamat megtekintését a nyomatkészítés kipróbálása zárta. A Sensaria-csoport kiállítása ugyancsak tanulságosnak bizonyult a modern-posztmodern, avantgárd-„radikális konzervatív" fogalmak értelmezése kapcsán, a hagyománytól való elszakadás és a hagyományhoz való tudatos csatlakozás izgalmas kérdéskörében. A félév során műhelylátogatást tettünk a SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Rajz és Művészettörténeti Tanszékén is, ahol Eszik Alajos grafikus-festőművész ismertette a különböző grafikai technikákat a litográfiától a rézmetszeten keresztül a linómetszésig. A REÖK-ben 2009 őszének legfrekventáltabb kiállítása a Marc Chagall 112 litográfiáját bemutató tárlat volt. Az önképzőkör tagjaival nem csupán feldolgoztuk a kiállítást, hanem ismét, egyetemistáknak meghirdetett, az önképzőkör tagjai által vezetett tárlatvezetést is szerveztünk (5. kép). Az önképzőköri foglalkozásokon a kiállítással való megismerkedéssel párhuzamosan a tárlat bemutatásának lehetőségeit is megvitattuk, majd az önképzőkör tagjaiból a tárlatvezetésre jelentkező csoporttagokkal egyeztettük a bemutatandó szakaszokat, az ismertetés szempontjait, az ismeretanyagokat, szakirodalmi hátteret. Egy főpróbát követően 2009. november 4-én, az önképzőkör időpontjában számos érdeklődőnek alapos, sikeres tárlatvezetést tartottak az önképzőkör tagjai (6—7. kép). Összegzésként elmondható, a REÖK Önképzőkör mind a foglalkozásokon résztvevők, mind az önképzőkör vezetői számára olyan múzeumi tanulási folyamatot valósít meg, amelynek hatékonyságát, elmélyültségét a kiállítóterekben látható
