Kurta Mihály - Pató Mária (szerk.): Múzeumandragógia (Múzeumandragógia 1. Miskolc-Szentendre, 2010)
ÚJVÁRY Edit: MÚZEUMANDRAGÓGIAI FOGLALKOZÁSOK A REÖK-BEN
A MAGYAR NYELV MÚZEUMA, SZÉPHALOM, 2009. MÁJUS 1 l-l 2. 199 A Reök-palota mint önképzőköri helyszín Egy kiállítótér önmagában is különleges helyszín a képzőművészeti alkotások világával a tárlatnézésen túl, elmélyültebben foglalkozó, önképzőkörre járó érdeklődők számára. Hiszen az eredeti alkotásokkal való találkozásnak rendkívül nagy a jelentősége: a színek, a művészeti alkotások anyaga, mérete csak ebben a formában élvezhető és értelmezhető maradéktalanul. Ráadásul az 1907-ben épített Reökpalota önmagában is esztétika élményt nyújt, hiszen a renováláskor és kiállítóhellyé alakításkor éppen 100 esztendős palota homlokzatát, lépcsőházát és az 1. emeleti sarki termét, a zöld szalont ereded formájában, gazdag szecessziós díszeivel együtt állították helyre. A Szegedet romba döntő 1879-es nagy árvíz levonulását követően a város 1880-as évektől zajló újjáépítése a korszak modern városkép-modelljét követte. A belváros épületeinek döntő többségét a historizmus és eklektika stílusában emelték, de a szecesszió jegyében is számos szegedi palota épült, köztük a Tisza Lajos krt. és a Kölcsey utca sarkán a Reök-palota. A magánpalota építtetője Reök Iván földbirtokos (1855—1929), Munkácsy Mihály unokaöccse volt, aki a korszak szegedi közéletének egyik vezető egyénisége, a tápéi kerület országgyűlési képviselője, a szegedi árvíz utáni rekonstrukció megindítását irányító Középítészeti Tanács tagja, majd a Magyar Királyi Folyammérnöki Hivatal vezetőjének tisztjét is betöltötte. Az épület tervezője, Magyar Ede (1877—1912) ifjúkorától szegedi kőműves és ácsmestereknél szerzett szakmai ismereteket, majd Budapesten a Felsőépítőipari Iskolában végezte tanulmányait. A budapesti, bécsi, müncheni szecesszió vonzáskörzetébe került magyar művészekkel szemben Magyar Edére elsősorban a belga és a francia Art Nouveau hatott, amelyet a szecesszió első nagy nemzetközi seregszemléjén, az 1900-as párizsi világkiállítás megtekintésekor tanulmányozhatott. 3 Magyarországon a szecesszió a századforduló után jelentkezett, a kiegyezést követő gazdasági prosperitással is összefüggésben a magyar művészet ekkor kapcsolódott be az európai művészet nagy áramlataiba. A historikus építészet rutinja helyett, a konzervatív tradíciókkal való szembefordulás jegyében a szecesszió művészete új formavilág és új ornamentika kialakítására törekedett, amelyet az építőművészetben, a társművészetekben és az iparművészetben egyaránt érvényesített. Jellemzője a különböző anyagok merész összekapcsolása: a gipszstukkó, a kovácsoltvas, a kerámia a konvencióktól függeden szabad művészi játéknak ad teret, ahogy a hazai szecesszió jeles képviselője, Lechner Ödön fogalmaz: ,A-Z áj anyagok új konstrukciót, új formákat kívánnak... A palota jelentőségét a magyar szecesszió kutatói, köztük Gellér Katalin is hangsúlyozza: ,yí florális szecesszió hazai építészeti csúcspontja Magyar Ede szegedi Reökpalotája (1907), amely ikonográfiájával is kifejezte a tulajdonos, Reök Iván vízmérnök foglalkozását. A falfelületek a víz hullámzását idézik, a díszítő motívumok (plasztikai díszek és vasrácsok) stilizált vízinövények. ' 5 Az épület eredetiségét, szépségét, homlokzatképzésének 3 PAPP Katalin 2007. 16. 4 ZOMBORI István 1994. 2. 3 G El .LÉR Katalin 2004. 128.
