Kurta Mihály - Pató Mária (szerk.): Múzeumandragógia (Múzeumandragógia 1. Miskolc-Szentendre, 2010)
VÍGH Annamária: GONDOLATOK A MÚZEUMOK JÖVŐKÉPÉRŐL
A MAGYAR NYELV MÚZEUMA, SZÉPHALOM, 2009. MÁJUS 1 l-l 2. 19 Az utolsó belső dimenziót vizsgáló grafikon, a foglalkoztatottak belső arányait tükrözi, bemutatva azt az egyértelmű változást, amely a felsőfokú végzettségűek növekedését jelzi. Ezen a területen a minőségi munkaerő megőrzése mellett olyan változtatások szükségesek, amelyek a foglalkoztatási struktúra megfelelő átalakításával irányadónak tekintik a múzeumi szolgáltatási profil erősítését. A humánerőforrás fejlesztésében kiemelt jelentősége lesz azoknak az akkreditált programoknak, amelyek a felnőttoktatásban, a múzeumpedagógiában vagy az időskorúakkal való foglalkozásban résztvevők arányát növelik. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy elsősorban nem új munkaerő bevonásáról van szó, hanem a meglévő célirányos átképzéséről. A belső szakmai folyamatok megújítási lehetőségeit összegezve biztosak lehetünk abban, hogy a jelenleginél eredményesebb és hatékonyabb munkához jelentős belső átszervezésre, koncentráltabb munkavégzésre és folyamatos vezetői és fenntartói ellenőrzésre van szükség. A fejlesztések külső dimenziója a versenyképességet vizsgálja. Az úgynevezett külső tényezők mutatóiból arra lehet következtetni, hogy milyennek látják az intézményeket azok, akiknek szolgálatára az alapítói szándékok megfogalmazódtak. A múzeumlátogatás célja, motivációja tekintetében azt látjuk, hogy a legfontosabb látogatói elvárás az ismeretek megszerzése és az ismeretlen iránu kíváncsiság kielégítése. Igen erős és tartós a társadalmi igény múzeumaink szolgáltatásaira, az ismeretátadás legkülönfélébb formáira. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy múzeumaink információközvetítői szerepe felértékelődött és szinte versenytársak nélkül áll a porondon. Ez a kivételezett helyzet azonban nem jelent önmagában sikert és eredményes működést. Csak hiteles, a mai felhasználó számára releváns és érdekes üzeneteket közvetítő intézmény tudja kihasználni ezt a helyzeti előnyt. Bár nem rendelkezünk célcsoportok szerinti bontásban olyan adatsorokkal, amelyek még pontosabban meghatároznák számunkra azt, hogy az eltérő felhasználók, pl. a felnőtteken belül az időskorúak, milyen motivációs elemeket hangsúlyoznak, de biztosak lehetünk abban, hogy a mai társadalom érdeklődése jelentős múzeumaink iránt. Ez olyan biztos alap, ami egyértelművé teszi, hogy a látogatói motivációkra kell építeni azokat a megújított szolgáltatásokat, amelyek a különféle projektötletekben tükröződnek majd. A belső és külső fejlesztési dimenziókat vizsgálva megállapítható, hogy a racionalizálás belülről indítva, a korábbi átvilágítások eredményeire alapozott átszervezésekre várva, nem fog gyors, látható eredményt hozni. Ezért új megközelítés szükséges! Olyan intézményekre van szükség, amelyek túllépnek azon a szemléleten, hogy a látogatószámokban próbálják legyőzni, vagy utolérni versenytársaikat. Most új irányokban kell megtalálniuk versenyképességüket, ledolgozva eddigi hátrányukat és kidolgozva azokat a feladatrendszerükből adódó új lehetőségeket, amelyek az eddig ismeretlen gazdaságfejlesztési és társadalom megújító szempontok figyelembevételére építenek. A versenyképesebb, jobban pozícionált muzeális közszolgáltatás megvalósítása érdekében a legfontosabb feladat, hogy a múzeumok külső környezetük felé egyértelmű, érthető üzeneteket fogalmazzanak meg, olyanokat, amelyek a meglévő „muzeális szolgáltatásokat" elhelyezik a gazdaságban, a versenytársakhoz képest pozícionálják azokat.
