Kurta Mihály - Pató Mária (szerk.): Múzeumandragógia (Múzeumandragógia 1. Miskolc-Szentendre, 2010)
VADÁSZ István: AZ INFORMÁLIS TANULÁS EGYIK LEHETSÉGES PÉLDÁJA: AZ INVTTE-PROJEKT A KISS PÁL MÚZEUMBAN
A MAGYAR NYELV MÚZEUMA, SZÉPHALOM, 2009. MÁJUS 1 l-l 2. 103 könyvelője kapott helyet. Az alapítvány azért is alkalmas volt ennek a feladatnak a lebonyolítására, mivel kiemelkedően közhasznú szervezet és ilyen minőségben a jelenleg érvényben lévő jogszabályok alapján alkalmi munkavállalókat foglalkoztathat. Ez a forma különösen előnyös a nyári, diákmunkára alapozott tevékenységek lebonyolítására, bár az egyszerűsített munkavállalási feltételek ellenére számos, precizitást igénylő kötelezettséggel jár (pl. a kiskönyv naprakész vezetése és könyvelése, az elektronikus ügyfélkapun történő bejelentés határidőre történő teljesítése stb.). A költségvetés készítésénél nagyon szerény összegekkel kellett számolnunk. Az összesen 100 000 Ft-nyi teljes bekerülés során 50 000—60 000 Ft személyi kiadással (személyi kifizetés és közteherjegy), továbbá szerény, összesen 40 000 Ft vállalkozási kifizetéssel és egyéb dologi költségekkel (papír, nyomtatvány stb.) számoltunk. Mindezt a tiszafüredi önkormányzathoz benyújtott és elnyert pályázatból (80 000 Ft) és az alapítvány önrészként juttatott támogatásából teremtettük elő. Következett a közreműködő, német és angol nyelvet tanító középiskolai tanárok felkérése. Ok nem pusztán a tárlatvezetés angol és német nyelvű szövegének ellenőrzésében, hanem a fordítások javításában és a diákok felkészítésében, sőt kiválasztásában is feladatot vállaltak, teljesen jelképes tiszteletdíjért. A kolléganők segítségével végül sikerült 2007-ben 12 tanulót, 2008-ban pedig 13 tanulót pályázat útján kiválasztani az adott évben, általában június elejére. A diákoknál alapkövetelmény volt, hogy lehetőleg középfokú, de minimum alapfokú nyelvvizsgával rendelkezzenek az adott nyelvből. Azt tapasztaltuk, hogy ez a nyelvtudási szint már jó alapot nyújt ahhoz, hogy ne kerüljön a diák megoldhatatlan kommunikációs helyzetbe egy olyan témában, amelyre jól felkészül. Általában 5—6 angolos és 4—5 németes diák-kalauz került kiválasztásra, abban a reményben, hogy ezen a két nyelv valamelyikén minden, a múzeumba látogató külföldi vendéggel szót tudunk érteni. A tényleges felkészülés fontos része volt az előkészületeknek. Indulásként mind a diákokkal, mind pedig a felkészítésben közreműködő pedagógus kollégákkal át kellett beszélnünk a kezdeményezés célját, lényegét. Ennek keretében először végigjártuk a bemutatandó kiállításokat (egy állandó és egy időszaki kiállítás) és szinte tárgyról tárgyra, vitrinről vitrinre át kellett beszélni magyar nyelven a látnivalókat. Ez egy nagyon alapos háttér-felkészítés volt, hisz általános tapasztalat, hogy a tárlatvezetés során a vendégek a legapróbb részletekre is rákérdezhetnek. Ezt követően újra átnéztük a tárlatokat, de immár csak olyan vázlatossággal és időkeretben, ahogyan a majdani tárlatvezetést célszerű tartani (ez ne legyen több 25—30 percnél). Ezután otthoni fordításra és felkészülésre minden diák kapott egy ennek megfelelő magyar nyelvű vázlatot, hozzá bővebb angol és német nyelvű háttéranyagot: a múzeum kiállításainak német és angol nyelvű összefoglalóját. 4 Nagyon fontos, hogy vázlatszerű, pontokba szedett és áttekinthető legyen ez a fordítandó anyag. Egyrészt lélektani okokból, másrészt pedagógiai megfontolásból, hisz ebben az esetben a „kevesebb, az több". Tapasztalatunk szerint ugyanis egy vázlatos áttekintés egy olyan biztonságos keretet ad a későbbi tájékoztatáshoz, amely segít ki4 Ezek közül az angol nyelvű változat a Magyar Múzeumok Honlapján - http://www.museum.hu/ museum/indcx_en.php?ID=459 megtalálható.
