Viga Gyula - Viszóczky Ilona szerk.: Egy matyó értelmiségi életútja. Száz éve született Lukács Gáspár (Miskolc, 2008)
Kápolnai Iván: Lukács Gáspár (1908-1986)
időt - egy francia—német szótár segítségével franciául kezdett tanulni. Tananyagul leginkább Paul Verlaine versei szolgáltak számára. Az 1933/34 tanévben került vissza - az első mezőkövesdi származású, „matyó" tanárként — középiskolai tanulmányai színterére. Az 1926/27 tanévtől a nagyközség védőszentje, Szent László király nevét viselő intézet 1922-ben alapított konviktusában felügyelő tanár lett. Itt lakást és ellátást kapott, sőt a tanulók (konviktorok) „kikérdezésé"-ért fizetést is. Ezen kívül az intézetben heti 12 órában, mint „kisegítő óraadó helyettes tanár" tanított is — Lukács Gáspár érettségi képe díjtalanul. Közben 1934-ben megszerezte a bölcsészdoktori címet a legnagyobb dicsérettel (summa cum laude). Doktori értekezése nyomtatásban is megjelent önálló kiadványként A. magyar társadalmi dráma fejlődése címmel. A mezőkövesdi gimnázium 1934-től fokozatosan reálgimnáziummá alakult át. Az ötödik osztálytól kezdve a görög nyelv, vagy a „görögpótló irodalom" elnevezésű tantárgy helyett, a német mellett, második modern nyelvként a franciát kezdték tanítani. Csak egy latin-történelem szakos tanár, Wolfinau Béla — a tanártestület legképzettebb, egykori Eötvös-kollégista tagja — tudta azonban tanítani a franciát. A pályakezdő Lukács Gáspár is vállalkozott rá, ezért újból beiratkozott az egyetemre, hogy megszerezze a képesítést is. Biztatta erre az intézet matematika-fizika szakos igazgatója, Bayer Róbert is, aki eredeti szaktárgyain túl testnevelő tanári képesítéssel is rendelkezett. Lukács Gáspár saját költségén részt vett a franciaországi Dijonban egy két hónapos nyári nyelvtanfolyamon, és rövid időn belül megkapta a francia nyelvtanári képesítést: a tantestület egyedük háromszakos nyelvtanára lett. Ezek után kinevezték helyettes tanárnak, a következő évben pedig rendes tanárnak, havi kétszáz pengő fizetéssel. (A korabek sláger szerint ezzel a „fix"-szel az ember már könnyen „viccelt".) Házasságkötése után azonban Lukács Gáspárnak már gondoskodnia kellett az 1938-ban született leány-, majd az 1941-ben világra jött fiúgyermekükről is. A tantestület legfiatalabb