Viga Gyula - Viszóczky Ilona szerk.: Egy matyó értelmiségi életútja. Száz éve született Lukács Gáspár (Miskolc, 2008)

Kápolnai Iván: Lukács Gáspár (1908-1986)

Lukács Gáspár (1908-1986) I. ÉLETRAJZI VÁZLAT A második világháború végéig Lukács Gáspár 1908. júkus 20-án született Mezőkövesden, kisbirtokos földműves matyó család nyolcadik gyermekeként. Édesapja akkor már 45 éves volt, legidősebb testvére pedig 19. A család őseinek a nyoma megtalálható a 17. század második felétől vezetett - az országban a legrégibbek közé tartozó — római katolikus egyházi anyakönyvben. Megkockáztatható az a feltevés is, hogy ősei a török uralom alatt sem hagyták el szülőföldjüket, nem költöztek nyugalmasabb északi tájakra, így Lukács Gáspár törzsökös mezőkövesdi matyó család származékának tekinthető. Amikor Lukács Gáspár elérte a tankötelezettségi kort, hatodik születésnapján az Osztrák—Magyar Monarchia követe Belgrádban átadta a hadüzenetet Szerbiának. A kövesdi elemi iskolák összes helyiségét lefoglalták katonai célokra, az 1911-ben alapított gimnázium teljesen még be sem fejezett épületében pedig katonai kórház működött a háború befejezéséig. A korabek nyolcosztályos gimnáziumban Lukács Gáspár végig „példás" magatartást tanúsított és kitűnő tanulmányi eredményt ért el. Ezért pénzés/vagy könyvjutalomban és általában tandíjmentességben részesült, vagy legalábbis nagymértékű tandíjkedvezményt kapott. 1926-ban szerzett érettségi bizonyítványt kitűnő eredménnyel. Abban az évben avatták föl az egyik neves helybek matyó „íróasszony", Csuhai Józsefné Pókk Erzsébet, a későbbiekben kitüntetett népi iparművész rajzai alapján hímzett selyemzászlót, melynek első védője Lukács Gáspár osztálya lett. (A 25-ös létszámú osztályban ugyanis 5 kitűnő és 4 jeles érett tanuló volt.) A későbbiekben nemes vetélkedés folyt a legjobb tanulmányi eredmény és magatartás alapján megszerezhető „zászlóvédő osztály" címért, és az ezzel együtt járó sastoll viseléséért. Hetedikes gimnazistaként Lukács Gáspár — többek között — még tragikus színész akart lenni. De erősebben vonzotta a pedagógusi pálya, így a gimnázium után tanulmányait Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti karán folytatta magyar—német szakos tanárjelöltként.