Viga Gyula - Viszóczky Ilona szerk.: Egy matyó értelmiségi életútja. Száz éve született Lukács Gáspár (Miskolc, 2008)
Nemzeti öntudat a nevelésben
De ha egyszer odáig érünk, akkor is csak az iskolára kek támaszkodnunk, akkor is csak ott folytathatjuk a munkát, ahol az iskola elhagyta. így tehát a nemzeti öntudat nevelésének minden szála az iskola, elsősorban (időben is, fontosságban is elsősorban) a középiskola felé vezet. Hákstennek minden jel arra mutat, hogy a mai középiskola nemcsak képes, hanem akarja is elvállalni ezt a nagy feladatot. Gondolunk itt elsősorban azokra a széles körű és mélyrekató reformokra, melyeket az új közoktatásügyi törvény bevezetett, mely az iskolák szervezetét, tantervét, egész székemét gyökeresen átalakítja s melynek vezető gondolata a nemzeti öntudat biztos és termékeny kialakítása, célja pedig a történelmi alapon kifejlődött nemzeti kultúra és erkölcs középpontba álktásával egy öntudatosabb, tettrekészebb magyar nemzedék kialakítása. Gondolunk másodsorban arra az új tanári generációra, amely hivatva van ennek a nagyszabású elgondolásnak a megvalósítására s mely, okulva az eseményeken, melyeknek maga is részese volt, akarja is ezt és - hisszük — képes is reá. Mi tehát a sajátosan magyar nemzeti öntudat tartalma s melyek annak lényeges jegyei? Ha erre a kérdésre őszintén és becsületesen, leplezedenül és férfias kritikával megfelelünk, adva lesznek egyúttal a feladatok is, mely jegyeket keü továbbfejlesztenünk, elmélyítenünk, uralkodóvá tennünk és melyeket keü visszaszorítanunk, más kányba terelnünk vagy kgalmadanul kiirtanunk, hogy a magyar élet jövője akadálytalanul fejlődhessék azon az úton, melyet a történelmi idők ereje diktál. „Az ég egy kincset ád minden kazának!" Ami Olaszországnak egy egyetemes római szeüem és vüágbkodalom öröksége, mely kötelez, ami Németországnak egy életerős faj mítosza, mely erőt ád, az nekünk történelmünk: minden hitünk és jogunk forrása. A történelem jelölte ki és igazolta európai hivatásunkat, mely létezésünk jogcímét megadja Európa fóruma előtt, a történelem alkothatja minden belső megigazulás alapját, ez adja hitünk és jövőnk forrását, erre kivatkozhatunk még Isten fóruma előtt is, bűneink beismerése és megbánása után. Ez számunkra az üdvözülés egyeden módja, ez legyen egész nemzetnevelésünk kiinduló pontja is. Két véglet fenyeget a történetszemlélet kialakításában: az egyik hibába már beleestünk s talán most vagyunk belőle kigyógyulóban, a másik veszélye most fenyeget. Vörösmarty és a reformkor erőt adó és alkotásra serkentő történelemkultusza után történelemszemléletünk elsekélyesedett, hamissá lett. Jókai csiüogó, felszínes, anekdotába vesző ábrázolásmódja korhangulatot tükröz. Rákosi Jenőék üres sovinizmusa ködvárakat épített akkor, amikor a nemzetiségi és a szociáks kérdés megkondította a vészharangot az ország felett, és harminc milkós álmunkban nem láttuk meg, hogy még a meglévő nyolc mükóból is szétszóródik egy milkó a kivándorlás útjain és útvesztőiben, mert képtelenek vagyunk itthon biztosítani létüket. És itt van előttünk az utolsó
