Viga Gyula - Viszóczky Ilona szerk.: Egy matyó értelmiségi életútja. Száz éve született Lukács Gáspár (Miskolc, 2008)
Kápolnai Iván: Lukács Gáspár (1908-1986)
áprilisban megnyílt kiállításról tájékoztat, a gazdag anyag művészettörténeti hátterének szakavatott felvázolásával. Egy másik cikkből pedig megismerhetjük a mezőkövesdi Városi Galéria anyagát, amely jelentős részben matyó népviseleti és hímzési munkákat tartalmaz, valamint Takács István és Dala József alkotásain kívül a fiatalabb nemzedékből a népművészet hatása alá került keramikus, grafikus, kelmefestő stb. művészek munkáit. A különböző művészeti tárgyú kasokon kívül néhány „prózaibb" jekegű, szorosabban vett helytörténeti pubkkációról kek még megemlékeznünk. Beszámolt Lukács Gáspár egy nagy szekemi váüalkozásról: egy több száz oldalas történeti és néprajzi monográfia készítéséről abból az alkalomból, hogy Mezőkövesd újból megszerezte a városi címet 1973-ban. Tájékoztatott a tervezett mű munkatársakól és tárgykörekői. Helytörténeti érdekességeket közölt az anyakönyvi bejegyzésekből, végrendeletek megáüapításaiból az „írások — emberek — sorsok" cím alatt megjelent cikkben. „Ki a matyó?Mi a matyó?' címmel az 1980. évi Matyóföldben közölt tömör esszében, az egész kérdéskör ismeretében összefoglalta a matyósággal kapcsolatos — olykor ellentmondó - nézeteket. Összevetette a mezőkövesdi népművészetet a másik két matyónak tartott, és más közelebbi és távolabbi településekével. Ugyancsak kérdőjeles címmel jelent meg ÇA „Hadas"?) a következő Matyóföldben fogalomtisztázó szándékkal az a tanulmány, amely a mezőkövesdi népi műemlék jekegű házcsoporttal, történeti városmaggal, az úgynevezett „hadas település" kérdésével foglalkozott. A családtörténeti adatokkal is alátámasztott tényeken kívül fölveti a megfejtésre váró talányokat és a tévedéseket. (A fogalomtisztázás érdekében kifejtett fáradozása azonban vajmi kevés eredménnyel járt.) Egy nincstelen — nyáron summás, télen kímzéssel foglalkozó — matyó parasztasszony életéről vaUomásai alapján készült könyv franciaországi nagy sikeréről tájékoztat Lukács Gáspár francia lapok híradásai nyomán (Francia vélemény Gari Margit könyvéről). A matyóság barokkos, népi katolikus hitvüága és életszemlélete felhívja a figyelmet a hazai nép élet-kutatás által elhanyagolt mentaktástörténet jelentőségére. (Említést érdemel, hogy Lukács Gáspár már 1938-ban kt Mezőkövesdről a Diárium hasábjain egy esszészerű ismertetést, melyben kiérnek a matyók önérzetességét: nem szegődnek cselédnek, béresnek, idegenben vákalnak mezőgazdasági munkát, ahonnan tékre hazatérnek. MegáUapította, hogy a Hortobágy mekett Mezőkövesd a sajátos magyarországi látnivaló.) Összefoglaló áttekintést nyújtott Lukács Gáspár szülőföldjével kapcsolatos szerteágazó ismeretekői abban az idegenforgalmi célokat is szolgáló kiadványban, amely a Dél-Borsod táját, annak közel félszáz települését mutatja be fénykép-mellékletekkel, túraútvonalakkal és gyakorlati tudnivalókkal. A több mint 100 oldalas kiadvány szöveges részének mintegy harmada Lukács