Viga Gyula - Viszóczky Ilona szerk.: Egy matyó értelmiségi életútja. Száz éve született Lukács Gáspár (Miskolc, 2008)

Kápolnai Iván: Lukács Gáspár (1908-1986)

is. Rámutat arra, hogy Mauriac alaphangulata is a pesszimizmus, miként Balzac, Flaubert, Tolsztoj és Dosztojevszkij esetében, de a sötét, vigasztalan életből nyíkk ablak fölfelé: a világosság, a vaUás felé. Az életkörülmények, a testi-lelki adottságok determinálják az embert, de Mauriac nem fataksta. Az írás nála etikai kényszer, kogy a gyötrő igazságot kkrja magából. Vákalni keU a küzdelmet, de megákapítja azt is, hogy az üres, konvencionáks vaUásosság rosszabb a teljes vaUástalanságnál. A szeretet vallását kkdető Mauriac-kal már korábban is foglalkozott Lukács Gáspár a Jézus életéről magyarul is megjelent művével kapcsolatban, a Diárium című kodalmi és kritikai közlönyben. Részben Maunachoz kapcsolódik az a tanulmány is 1938-ban a Katolikus Szemlében, amely a 19—20. századi tudomány és szépkodalom három képviselőjének Krisztus-arcát veti össze és elemzi. Mindhárman közelebb akarják hozni az emberekhez Krisztust: a francia pozitivista történész, Kenan kiérnek a legendák ködéből és fölérnek a nagy embert, a megtérő olasz Papim tudományos felkészültséggel, mai nyelven akarja magyarázni az evangékumokat, a kívő Mauriac pedig életéből nagy átéléssel „regényt" formálva közekti alakját a mának élő, robotoló emberhez, és főalakká, Krisztus ekenpólusává teszi Júdást, akit Renan és Papini akg vett észre. Szintén a vaUási kérdéskörbe tartozik írása az ugyancsak katolikus világnézetű Magyar Kultúrában „Egy istentelen kalendárium margójárd' cimmel, melynek indítékául egy, az oroszországi katonai frontszolgálata alatti élménye szolgált. 1942 októberében egy kommunista agitátorképző iskola romjai közül kezébe került egy vaüáseUenes kalendárium, amely a vakás ekeni küzdelmet tartotta a kommunizmus megvalósításáért folytatott harc fontos részének. A katolikus kodalom és vaUás problematikáját fejtegető tanulmányokon kívül Lukács Gáspár számos könyvismertetése is ezt a témakört érinti. A Krisztuskereső kodalom újabb alkotásai közül az angol H. V. Morton kétkötetes művéről ÇA^ Üdvözítő nyomában) tájékoztat, melyben a nagy tudású, sokoldalúan művelt szerző Szentírással a kezében végigjárja mindazokat a helyeket, ahol Jézus megfordult életében. A templom isteni Jézusával szemben az Embert találja meg — írja eksmerően Lukács Gáspár a Katokkus Szemlében. A James M. Gilks „Hamispróféták" című könyvről írt recenzióból megismerhetjük az ideáljait vesztett kor tévelygőiként bemutatott Anatole France és Nietsche, Bemard Shaw és Freud, Heackel és H. G. Weks alakját, akikben a könyv szerzője egy új pogányság feltámadását látja. Ismerteti Lukács Gáspár a kiemelkedő kittudós, Schütz Antal előszavával „Korunk szentjei' címmel megjelent könyvet, amely az utolsó 20 évben szentté avatott személyek alakját mutatja be több évszázadból. Közülük kitelesebbnek tartja a vüági szerzők ábrázolásait, mint az egyházi szerzőkét.