Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)
Folklór az Ördögi kísértetekben
Azt is mutatja, hogy évszázadokkal korábban is fontosnak tekintették a kenyér formáját, alakját. Ez napjainkban is így van. A racionális cselekvések mellett az irracionálisakat is megfigyelhetjük. Altalános az a hiedelem, amely szerint szakajtót kell egymásra borítani, hogy a kenyér domború legyen. Bornemisza példájával cél szerint lényegében egyező az a hódmezővásárhelyi adat, amely szerint a kenyér kemencébe való bevetése után az asszony a szakajtókosarat szájával lefelé egymásra borítgatja, hogy a kenyér fölhasadjon. Amikor az asszony a kenyeret beveti azt mondja: „csúcs kerekedj, lapos domborodj!" Egy szitával kapcsolatos hiedelem is ide tartozik. Annak az asszonynak nem sikerül a kenyere, aki a szitát elejti (Kiskunhalas). Ezekhez a változatokhoz kapcsolódik Bornemisza kenyérre vonatkozó példája. [Jegyzetek. A hódmezővásárhelyi példák: Kiss I^ajos: A kenyérsütés Hódmezővásárhelyen. Népr. Ért. IX. 1908. 183.; Kiss IMJOS: A kenyérsütés babonái. Ethn., XXXIII. 1922. 87.; Kiskunhalasi adat: Végh József. Rozskenyérsütés Kiskunhalason. Ethn., LI. 1940. 431.; További példák: saját gyűjtések a szatmári, zempléni és gömöri falvakban.] (Pénzzéí varázsíó menyasszony Bornemisza példájában a pénz a lány, illetőleg a menyasszony leendő férjére vonatkozó mágikus cselekvés eszköze. Összekapcsolódik a férj feletti uralom megszerzésével, de szerepe van abban is, hogy „verekedők" ne legyenek. Ha meg esküszöl hogy verekedőé ne legyetec a% vtan, erre tanyitnac a% Babac, hogy a\ Leány vagy Menyecske, egy pén^t vagy pityert eresszen ala a% ôue meget a\ Pap elét... (856). S^endrey Zsigmond a vonatkozó adatokat összegyűjtve megállapítja, hogy a pénz szerencsehozó, bőségteremtő, rontást megelőző varázseszköz. A rontástól különösképpen félteni kell a menyasszonyt, ezért lakodalomkor pénzt tettek a cipőjébe. Az esküvőre menő menyasszony pénzt fon a hajába, a lakodalom éjszakáján a párnája alá pénzt helyez azzal a céllal, hogy a bőséget és a szerencsét biztosítsa. Szegedi példa szerint ezüstpénzt tesznek a menyasszony cipőjébe, amikor esküdni megy, hogy szerencsés legyen. Doroszlón nem csak a menyasszony, hanem a vőlegény cipőjébe is pénzt tesznek, hogy sok pénzük legyen. A boszorkányok ellen is véd a pénz. Deési hiedelem szerint a boszorkány rontása ellen rézkrajcárt kötnek egy zacskóba és azt a nyakukban hordozzák. A pénzre vonatkozó hidelemkört és az említett adatokat Bornemisza példája új és nagymúltú elemmel színesíti. Az kit gyiShostb ratrt. mondgya cl et tmatfagot : HogyChriftu* dől talált egy t<h?occ, kit gyűhos farkas mart r ci ait oitg km?t<h<, hagy nt Irczog acki airoaus. [Jegyzetek. S^endrey Zsigmond: A varázslatok eszközei. Ethn., XLVIII. 1937. 386.; Szegedi adat: Kovács János: Szeged és népe. Szeged, 1901. 372.; Doroszlói példa: Kovács Endre: Doroszló hiedelemvilága. Újvidék, 1982. 179.; Deési adat: Versényi György: Babonák. Magyar Nyelvőr, XII. 1883. 45.]
