Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Folklór az Ördögi kísértetekben

napon enis meg szpritottam ez embernec feiet, ez kendetlen ke^kenuuel, bűnös szálamból szent igéket rea mondottam: Ne ijedgyel szentAnyám Maria, en vagyoc mindennel nagyob oruos, te vagy mindennel nagyob baios. Az kinec a^ Torkába ere^kedet. Foűd, édes Anya, te neked mondom előszer: ennec è torkában erőspőőrős toroc erezkádet, torocgyikia, beka leuelegie, nyacfoga: oszpllyon, romollyon, benne meg ne maradhasson, erospőrős toroc, gyikia, beka leuelegie, nyac foga, disznó szpkaia, keleuenye oszpllyon, romollyon, Istennec hatalmából, boldog anya paranczplattyaual. Az MenyelesrM: WRunc Wr Isten fel ále az Ő szpnt Sz<ymaranac nyergetlen hatara, el indula Paradiczpmba, be nem mehete Paradiczpm kapuian, laba meg botlec, laba meg czpkec. tsont mené ki helyerői, velő mené ki hely erői, vér mené ki hely erői ér mené ki helyéről, wrunc Isten le fuggezfe az ő aldot szpnt feiet, szjne szpmorodec, kedue kőnyőrődec. Azt meg lata az Ő szpnt anya, monda az Ő sz- anya, oh en szpnt Fiam mire à te szentfeiedfúgezfed, szent kedued kőnyőrődec? Hogy azt halta áldot wrunc Isten, Monda: Oh en sz anyám Maria, hogy ne fügesszpm sz felemet, hogy ne szpmorodgyec szpnt szjuem, hogy ne kőo"nyőregyec sz keduem. lm en fel éltem szent Sz^maromnac hatara, be akarnec menni Paradiczpmba, be nem mehetec Paradíczpmnac kapuian, szent Sz<ymaromnac laba meg botlec, laba ki czpkec, czpnt mené ki helyerői, velu mené ki hely erői, ér mené ki helyéről, vér mené ki hely erő [íj. Hogy ezf halta az Ő szfnt Anya Maria. Ne ijedgy en áldot szpnt Fiam. En az en szpnt kezemmel megfogom szent Szpmarodnac lábat, szent szálamból szpnt iget rea mondom, szpnt lehelletemet rea lehellem, czpnt megyén czpntboz, velu megyén velühŐZj érmegyen érhŐZj In megyén inhoz vér megyén vérhőz- Enis è mai napon megfő ktam az en bános kezemmel, ez oktalannac auagy embernec lábat, auagy kezet, Enis szpnt iget rea mondom, bünős szálamból lehelletemet rea fuom, hogy helyekre mennyenec. Az igezftrŐl. Nemes aszpnyom Maria, Őlebe takara az Ő aldot szpnt Fiat, be mené vek szent Timpoliomba, le uleplec az Ő áldot zent aranyas zpnt székibe, eleibe teue aranyas bőlczpiet, bele fekteti lesust, azf meg latac zpnt aszpnyoc, zpnt leanyoc, zpnt Apostoloc. Martelyoc, lesust meg igezpc. Azt meg lata az Ő szpnt Anya, monda ez szpt az Ő szerető szpntinec: zpnt Nestorid azpnnac, mennyel en szerető szentem, hozzpd lardouannac vizet, had firesszpm meg benne az en aldot zpnt Fiamat, El mené zpnt Nestirid aszpny, el hozp lardouannac ent vizpt, benne lezust megfirezfec. Monda ez szpt \ent Nestirid aszpnnac, vid el vgy mond lesusnac az Ő igezftit, piros Maruan kőre, hogy azt hallá az Ő szerété szenti, zpnt Nestirid aszpny, el őnte piros Maruan kőwón, ot el oszla, meg nem maradhatta lesusnac az ő igezpti. Ez mai diczőseges napon ez s 'ez emberen vgyan ne maradhasson meg firfi igézeti, leány igézeti, aszpnyi állat igezpti, Istennec hatalmából, Bódog aszpny paranczplattyabol. Az ökleiéiről. Kèrgetic vala mi wrunkat az gonosz Sidoc, megfogac, fel feszjtec magas kerezf fara, tőuis Coronaual koronazpc, hegyes czpczpual Őklelec, vas szpguel szegez^, az áldot zpnt szjuebőlfel inditac azf Őkleleíit, az Ö meredeket, az Ő keleuenyet, Azt meg lata az o szent Anya, Oh en áldot zpnt Fiam, nem czudalom