Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Folklór az Ördögi kísértetekben

De mi réjja riad? de mi ördögi %aj, S mint s%él ha forogva ragad port: Rekegő szitok és otromba kac^aj, Úgy táncból el, egy bősz harc%i-%enére, Hogy reszket az egyház tornya?... (Mondják, a pokol tüzes fenekére) Szembe ' Isten hajló kával, A z egész őrjöngő' csoport. Nem törődve a s%ent mával, Foly tegnapi dőre tivornya. Tompa Mihály Aranyéval azonos című versét egy évvel korábban, 1846-ban írta. Erre utalok a kővé válásról szóló mondákkal kapcsolatban. Tompa költeménye egy létező hely, a regéci vár (Abaúj m.) közelében látható kőtestvérének „regéjét" mondja el. Egy „zsémbes nő", „durcás vén lány" a három „testvérfiakat" ünnepnapon szőlőmunkára küldi. Az „ifjabb leány testvérük" szól: Hát nincs ma ünnep nénémasszony? Azj gondolám űrnapja van ... A vén leány ráripakodik, a fiúk egyetértenek a nővérükkel: Mert mind bolond, ki ünnepel, Mig nem gazdag... s dolgozni kell! Az ifjú leány nénje parancsára fáért indul az erdőre. Útközben kedvesével találkozik. Együtt mennek a templomba: Ifjú, leány együtt ménének A^ Istennek háza felé, Napján az úr szent ünnepének. Eközben a fiútestvérek a szőlőben dolgoznak. A nővérük dúlt-fúlt mérgében, mert a leány nem ment haza. így szidta öccseinek és azok is húgukat: — Ünnep s lány hétszer átkozott legyen! A bősz fiuk... Midőn testvért és ünnepet Mocskos szókkal szidalmaznának: Szőlőjük tüske s gazberekké; S ők... kőbálványnyá változónak. A kővé válás motívuma Európa-szerte ismeretes. Zlinszky Aladár és Binder Jenő egy cornwalli mondát említ, amely szerint leányok a vasárnapi istentisztelet idején ahelyett, hogy a templomba mentek volna, a mezőn sétáltak. Két gonosz szellem muzsikus alakjában táncra gerjesztette őket. A derült égből villám csapott rájuk s mindannyian kővé dermedtek. Magyar nyelvterületről egy nagybányai paraszdány elbeszélése nyomán Tolnai Vilmos jegyezte fel azt a mondát, amely szerint a Felsőbányáról Kaprukra vezető út mentén látható kővé vált házaspárt az isten változtatta kővé, mert vasárnap dolgoztak. A német eredetre mutató körmöcbányai