Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások IV.

9. Bartosz, Adam. Postáé cygana w obrzçdach i plastyce ludowej. Polska Sztuka Ludowa, XXXVI. 1982. Nr. 1-4. 145. 10. Matusiak Simon: A lengyel nép élete. In: Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és Képekben, XVI. Galiczia. Budapest, 1898. 311. 11. BartosZj Adam: i. m. 145-146. 12. Schier, Bruno: Die Hirtenspiele des Karpathenraumes. Berlin—Dahlen, 1943. 51. 13. Krupjanszkaja, V. ].: Narodnij tyeatr. In: Russzkije narodnije poeticseszkoje tvorcsesztvo (red.: Bogatirjev, P. G.). Moszkva, 1954. 396. 14. Bogatirjev, P. G.: Narodnij tyeatr. In: Russzkije narodnije tvorcsesztvo. Moszkva, 1966. 97-118.; A lován túladó cigány a Petruska-játékba valószínűleg a karácsonyi hagyománykörből került. Krupjanszkaja, V. ].: i. m. 389., 396. 15. Csicserov,]/. I.: Zimnyij period russzkovo narodnovo zemlegyelcseszkovo kalendarja XVI—XIX. vekov. Moszkva, 1957. 16. Ennek a szokásnak a neve: cigáncsina vagy skiadcsina. Komorovsky, Ján: Tradicná svadba na Slovánov. Bratislava, 1976. 267-268. 17. Vakarelski, Christo: Etnográfia Bulgarii. Wroclaw, 1965. 343., 349.; Uő: Jeux et coutumes théâtrales chez les Bulgares. Ethnologia Slavica, I. 1969. 139. 18. Angelova, Rosica: Les masques populaires bulgares. Schweizerisches Archiv für Volkskunde, LXII. 1967. 236. 19. Megas, G. A.: Greek Calendar Customs. Athen, 1963. 63-65. 20. Pop, Mihai: Obiceiuri traditionale romänesti. Bucuresti, 1976. 73. 21. Pop, Mihai—Eretescu, Constantin: Die Masken im rumänischen Brauchtum. Schweizerisches Archiv für Volkskunde, LVIII. 1967. Nr. 3-4. 163., 167.; A szilveszteri és újévi bábjáték figurái között is ott vannak a cigány figurák. Jula N.—Mänästireanu V: Traditii si obiceiuri romänesti, 11968. 45. 22. Szpatari, G. I.: Drama populäre moldovenjaszke. Kisinyev, 1976. 23. Skodenis, Stasys: Kostüme und Masken in Litauen. In: Masken und Maskenbrauchtum aus Ost- und Südosteuropa (red.: Wildhaber, Roherl). Basel, 1968. 5—6.; Kráev, Georg azt hangsúlyozza, hogy a cigányok a magatartási normák megszegésével mulattatnak. Adaptivni forrni na szvremennata maszkaradna obrednoszt u nasz. Bulgarski Folklór, IX. 1983. 4. sz. 82-84.; Cigánymaszkos szokásra 1. még: Sulitka, Andrej: Koledovanie na slovensko-polskom pomedzi Spisa. 305., 315.; Olejnik, Ján: Lud pod Tatrami. Martin, 1978. 135.; Horváthová, Emilia: Zvyky a obrady zimného slnovratového cyklu v Honte. Slovensky národopis, XXIX. 1981. 327.; Schmidt, I^eopold: Das alte Volksschauspiel des Burgenlandes. Wien, 1980. 89. Törökrnaszkps atakgskgáód 1. Dömötör Tekla: A népszokások költészete. Budapest, 1983. 54—61.; L. még további recens és irodalmi példákat: Ferenczi Imre: A török küzdelmek emléke Hajdú-Bihar mondahagyományában. A debreceni Déri Múzeum Evkönyve, 1962—1964. Debrecen, 1965. 243-265.; A zalaegerszegi monda első közlése: VassJózsef. Rajzvonalok Zala-Egerszeg képéhez. Napkelet, I. 1857. 399-403. 2. A mádi példát az 1967-es saját megfigyelésem nyomán közlöm. Hegyaljai Kiss Géza 1933-ban a következőképpen, farsangi szokásként írja le: „A menet élén három lovas jelmezben. Két szélen két pej ló. Nyergében telt, vérmesképű, lógó bajuszú török basa. Csizmás lába feszül a kengyelben. Térdén buggyot vet paprikaszín, lötyögő nadrágja. Fején piros fez, ami még vörösebb fényt vet ki-gyúlt ábrázatára. A két basa közt, fekete paripán egy menyecske. Ruhája fehér, homloka díszes, mintha most jött volna az esküvőről. Szende arcú legény, akit még fehércselédnek is nézhetnek. Hanem a lovat vitézül üli meg. A török oldalán hatalmas kulacs, mádi borral. Hol egyik, hol másik kanyarítja le a válláról, s kínálja vele a menyecskét is." Hegyaljai Kiss Géza: A menyecskés török. Farsang a Hegyalján. Budapesti Hírlap, 1933. II. h. 26. Vö.: Balogh Ferenc. Régi szüret a Hegyalján. Népr. Ért., VI. 1905. 301-305.; A törökökre utal: Erdész Sándor. A hegyaljai szőlőmunkások szüreti népszokásai. Miskolc. 1957. 14.; A zagyvarékasi szüreti felvonuláson is szerepelt egy török alakoskodó. Pócs Éva gy. 3. Ujváry Zoltán: A török alakja a magyar dramatikus népszokásokban. A debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1971. Debrecen, 425. 4. Dám IMSZJÓ helyszíni gyűjtése. 5. A szokásról Szatmáry Károly tudósít 1844-ben a Regélő Pesti Divatlap hasábjain. Idézi Kiss IMJOS. A hódmezővásárhelyi szűcsmesterség. Budapest, 1926-1927. 6. Pesovár Ferenc. Farsangi tikverőzés Mohán. Élet és Tudomány, XXVII. 1972. 7. sz. 296—299.; Uő: A juhait kereső pásztor. Székesfehérvár, 1983. 33-34.