Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások IV.

108. Angelova, Rosica: Les masques populaires bulgares. Schweizerisches Archiv für Volkskunde. LXIII. 1967. 236. 109. Vulcänescu, Romulus: Mästile populäre. Bucuresti. 1970. 170. 110. Vulpesco, Michel: Les coutumes roumaines périodiques Paris, 1927. 31. 111. Szpatari, G. L: Drama populäre moldovenjaszke. Kisinyev, 1976. 112. Kannisto, Artúr. A vogul medveünnepek. Magyar Nyelv, XXXIV. 1938. 202-203.; Kannisto, Artúr. Über die wogulische Schauspielkunst. Finnisch-ugrische Forschungen, VI. 1906. 213-237.; Homberg, Uno: Über die Jagdriten der nördlichen Völker Asiens und Europes. Helsinki, 1925. 32. 113. Sebestyén Gyula: Regös-énekek. Budapest, 1902. 191-192. 114. Sebestyén Gyula: A regösök. Budapest, 1902. 18-19. 115. Dömötör Tekla: A népszokások költészete. Budapest, 1974. 145-149. L. ott további irodalmat. 116. Vö. pl. Vulcänescu, Romulus: Ma s tile populäre. Bucuresti, 1970. 34. 117. Vö. Karét, Niko: Problèmes de typologie du masque en Europoe. Annuaire, XV. 1961-1962. Bruxelles, 1967. 115. 118. Ujváry, Zoltán: Die interetnischen Verbindungen der theriomorphischen Masken vom Typ turca ~ turonim Karpatenbecken. In: Interetnické vztahy vo folklore Karpatskej oblasti (red.: Gaspariková, Vierä). Bratislava, 1980. 319—334.; Ujváry, Zoltán: Un masque d'animal d'origine slave dans les coutumes populaires de la Hongrie Orientale. Slavica. VII. 1967. 169—183.; Ujváry, Zoltán:

Jocul turcii la romänii din Ungaria. Din traditiile populäre ale romanilor din Ungaria, I. (red.: Kovács, Agnes). Budapest, 1975. 11—31. 119. Bán Aladár. Medvetisztelet a finnugor népeknél, különösen a lappnál. Ethn., XXIV. 1913. 209.; Vö. Alföldi András: Medvekultusz és anyajogú társadalmi szervezet Eurázsiában. Nyelvtudományi Közlemények, L. 1936. 5-17. Ehhez 1. Moór Elemér recenzióját Népünk és Nyelvünk, VII. 196. 120. Dömötör Tekla: Állatalakoskodások a magyar népszokásokban Ethn., LI. 1940. 241. ^Ernőért helyettesítő oaoui^ 1. A szalmabábukra vonatkozóan a szokásokkal, különösen a farsangi hagyománykörrel foglalkozó munkákban bőséges példaanyagot találunk. További utalásokkal 1. Ferenczi Imre—Ujváry Zoltán: Farsangi dramatikus játékok Szatmárban. Debrecen, 1962.; Ujváry Zoltán: AÏ agrárkultusz kutatása a magyar és az európai folklórban. Debrecen, 1969.; Ujváry Zoltán: Játék és maszk I—

III. Debrecen, 1983. 2. Európai példákhoz 1. Mannhard. Wilhelm: Wald- und Feldkulte, I—II. Berlin, 1904—1905.; Eraser, fames George: Der goldene Zweig, Leipzig, 1928.; Uungman, Waldemar. Traditionswanderungen Euphra-Rhein, II. Helsinki, 1938.; Fehrie, Eugen: Feste und Volksbräuche im Jahreslauf europäischer Völker. Kassel, 1955.; Gugit% Gustav. Das Jahr und seine Feste im Volksbrauch Österreichs, I—II. Wien. 1949—1950. 3. Manga János. Moréna a jej madarské obmeny. Slovensky národopis. IV 1956. 421—452.; Sieber, Friedrich: Deutschwestslawische Beziehungen in Frühlingsbräuchen. Todaustragen und Umgang mit dem „Sommer". Berlin, 1968. 4. L. pl. Tropp, Vladimir Jakovlevics: Russzkije agrarnije prazdnyiki. Leningrad, 1963. 5. Iváncsics Nándor. Fakata-Fajankóhúzás Petőházán. Soproni Szemle, XI. 1957. 134—136.; Soproni Elek: A kultúrsarok gondjai. Budapest, 1940. 252. 6. A példákat 1. Ujváry Zoltán: Varia folkloristica. Debrecen 1975. 85—86.; Ujváry Zoltán: játék és maszk, III. Debrecen, 1983. 227-229. 7. Manga János. Ünnepek, szokások az Ipoly mentén. Budapest, 1968. 111-112.; Móroc^ Károly: Tőkehúzás. Irodalmi Szemle XV. 1972. 4. sz. 361. 8. Klier, Karl M.: Das Blochziehen. Eisenstadt, 1953. 44.; További párhuzamokra: Gugit^ Gustav, i. m. I. 23.; Schmidt, Uopold: Bauemfasching im Burgenland. Österreichische Zeitschrift für Volkskunde, XXIlI/72. 1969. 134.; Fehrie, Eugen: i. m. 149-150.; Schmidt, Uopold: Das alte Volksschauspiel des Burgenlandes Wien 1980. 124—128. 9. Meurant, René: Géants processionales et de cortège en Europe, en Wallonie. Brüssel, 1979. 10. Bakos József A Tokaj-hegyaljai szőlőművelés szókincse. Az egri Pedagógiai Főiskola évkönyve, V. 1959. 28. 11. A részletesebb bemutatáshoz 1. Ujváry Zoltán: i. m. III. 197. kk.; Erdés^ Sándor. A hegyaljai szőlőmunkások szüreti népszokásai. Miskolc, 1957. 12. A „Bacchus" iskoladrámákban való előfordulásáról: Dömötör Tekla: Népies színjátszó hagyományaink és az iskoladráma. In: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának évkönyve az 1952-53. évre. Budapest, 1953. 211-212.; Ide kapcsoljuk Dömötör Tekla megállapítását, amely szerint a 17-18. században a farsangi vetélkedésekben a bor és Bacchus a farsangot személyesítik meg, de a magyar néphagyományban „a farsangBacchus azonosítás" nem történt meg, Dömötör Tekla: Naptári ünnepi, népi színjátszás. Budapest, 1964. 90. 13. A bőséges irodalomból: Handwörterbuch des deutschen Aberglaubens, V. 1932—1933. 735-754.; Hoffmann-Krayer,