Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások IV.

zemlegyelcseszkovo kalendarja XVI-XIX. vekov. Moszkva, 1957. 196-197.; S^avuskina, N. I.: Russzkij narodnij tyeatr. Moszkva, 1976. 35.; Propp, V. ].: Russzkij agrarnije prazdnyiki. Leningrad, 1963. 113—114.; Warner, Elizabeth: The Russian Folk Theatre. Paris, 1977. 53.; Bogatyrev, P. G.: Narodnij tyeatr. In: Russzkije narodnije tvorcsesztvo. Moszkva, 1966. 115. 19. S^okolova, V. K: Veszennye-letnyije kalendarnije obrjadi russzkih, ukraincev i beloruszov. Moszkva, 1979. 219—221.; I. NagyM.: i. m. 629.; Csicserov, V. L i. m. 219-220.; Propp, V.].: i. m. 114., 120. 20. Bonifacic, Ro^in Nikola: Folklorno kazaliste u juznom dijelu horvatskog Zagorja. Narodna umjetnost, X. 1973. 220., 229. 21. Kuret, Niko: Aus der Maskenwelt der Slowenen. In: Masken in Mitteleuropa (red.: Schmidt, I^opold). Wien, 1955. 218—219.; Kuret, Niko: Ein Masken-Survival in Slowenien. Ethnographica et folkloristica Carpathica, torn 4. Debrecen, 1985. 215-223.; A kevert típusokról: Kret^enbacher, Eeopold: „Rusa" und „Gambela" als Equiden-Masken der Slowenen. Lares, XXXI. 1965. 44—72.; Kuret, Niko: Zwei Boviden-Masken aus Valvasors Kupferstichsammlung. Sonderdruck aus Dona Ethnologica. München, 1973. 22. Gavait, Milovan: Das Maskenwesen Jugoslaviens. In: Masken und Maskenbrauchtum aus Ost- und Südosteuropa (red.: Wildhaber, Robert). Basel, 1968. 61., 74. 23. Vakarelski, Christo: Jeux et coutumes théâtrales chez les Bulgares. Ethnologia Slavica, I. 1969. 132. 24. Horváthová, Emilia: Maskenbrauchtum in der Slowakei. In: Masken und Maskenbrauchtum aus Ost- und Südosteuropa (red.: Wildhaber, Robert). Basel, 1968. 137-138.; Zólyom környékéről ismeretes egy múlt századi példa, amely szerint húshagyókedden a legények egy falovat készítettek és azt végighordozták az utcákon. Ha idegen legénnyel találkoztak, azt ráültették és faborotvával megborotválták. A közlésből nem tűnik ki, hogy magyar, szlovák vagy német szokásról van-e szó. Versényi György: Babonás napok. In: A körmöczbányai állami főreáliskola értesítője, 1891/2. Budapest, 1892. 27. 25. Zíbrt, Cenék: Veséié chvile v zivotë lidu ceského. Vysehrad—Praha, 1950. 87—107. 24. Mais, Adolf Die Tiergestalten im polnischen Brauchtum. In: Masken in Mitteleuropa (red.: Schmidt, I^eopold). Wien, 1955. 228.; Mlynek, Eudrvig. „Konik", „Turon", „Mis", „Koza", „Bokkus" (Tiercultus in Galizien). Zeitschrift für österreichische Volkskunde, IX. 1903. 108-111. 27. Mos^ynski, Ka%imienç. Kultúra ludowa Slowian, II. Krakow, 1939. 1004.; Reinfuss, Roman: Die Volksmasken in Polen. In: Masken und Maskenbrauchtum aus Ost- und Südosteuropa (red.: Wildhaber, Robert). Basel, 1968. 8.; Witkowski, C^eslaw. Doroczne polskie obrzedy i zwyczaja ludowe. Krakow, 1965. 7.; SklodouskaAntonowic^ Kaiina: Zwyczaje i obrzçdy doroczne w Pow. Zlotowskim. Lud, XLIX. 1963. 410.; Matusiak Simon: A lengyel nép élete. In: Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és Képben, Galiczia. Budapest, é. n. 311—312. 28. Vulcänescu, Romulus: Mästile populäre. Bucuresti, 1970. 36. 29. Két ifjút, akik meghajolva állnak egymás mellett, betakarják egy kendővel, egy harmadik felül rájuk lovaglóülésben. A takaró alatt levő két legény közül az egyik egy boton kidug egy fazekat, a „lófejet". Egy alakoskodó vezeti a lovat. A nézőknek eladásra kínálja. Alkudoznak. A kínált árral az öreg elégedetlen, ezért úgy dönt, hogy agyonüti a lovat. Botjával szétüti a fazekat. Pop, Mihai—Eretescu, Constantin: Die Masken im rumänischen Brauchtum. In: Masken und Maskenbrauchtum aus Ost- und Südosteuropa (red.: Wildhaber, Robert). Basel, 1968. 40—41.; Pop, Mihai: Mästile de lemn din Birsesti—Topesti, Vrancea. Revista de folklór, III. 1958. 14. 30. Vulcänescu, Romulus: i. m. 213. 31. Adäscäiitei, Vasile: Teatru folkloric din Judetele Bacäu si Neamu. Bacau, 1968. 11—12.; 14-es jegyzet. 32. Jula, N.—Mänästireanu V.: Tradit i si obiceiuri romänesti. Bucuresti, 1968. Jula: 33.; S^patari G. I.: Drama populäre moldovenjaszke. Kisinyev, 1976. 33. Pop, Mihai: Obiceiuri traditionale romänesti. Bucuresti, 1976. 94—95., 99. 34. Vulcänescu, Romulus: i. m. 214. 35. Vö. Meschke, Kurt. Scwerttanz und Schwerttanzspiel im germanischen Kulturkreis. Leipzig—Berlin, 1931.; Domokos Pál Péter. A „moresca" Európában és a magyar nép hagyományaiban. Filológiai Közlöny, IV. 1958. 1-2. sz. 27 kk. 194 kk. 36. Oprisian, Horia Barbu: Calusarii. Bucuresti, 1969.; A kapcsolódó problémakörhöz: Muslea, Ion: Qbiceiul Junilor Brasoveni. Cluj, 1930.; Bucsan, Andrei: Contribuai la studiul jocurilor cälusäresti. Revista de etnografie si folclor, XXI. 1976. 3—20.; Petrutiu, Emil: Forme traditionale de organizare a tineretului: Calusarii. Anuarul Muzeului Etnografie al Transilvaniei, VIII. 1976. 263-274.; S^ilády Zoltán: A brassói zsunok lovasjátéka. Debreceni Szemle, 1932. 7. sz. 37. Somogyi Gy.: Arad megye német népe. In: Arad vármegye és Arad szab. kir. város néprajzi leírása (szerk.: Somogyi Gy.). Arad, 1912. 402.; Temes megyei variáns: Kocsis István—Ernyey József. Varjasi ökör- és szamárjáték. Népr. Ért., VIII. 1907.130-134.