Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások IV.

Népr. Ért, VII. 1906. 91.; Vámszer Ge\a: Adatok a csíki farsangi szokásokhoz. Ethn. LXX. 1959. 401-403.; Móra István: „jeles nap"-6k. Népr. Ért., XIV. 1913. 79.; Ebner Sándor. A farsang hajdan és ma Gömörön. Ethn., 1932. 29.; Kovács János: Szeged és népe. Szeged, 1901. 317-318.; Király Ernő: Pokladno veselje kod Mad'ara u Vojvodini. Rad IX. kongresa folklorista Jugoslavia, 1962. Sarajevo, 1962. 383-390. 5. Részletesebben: Ujváry Zoltán: The Role of Individualis in Folk Customs. Acta Ethn., XVIII. 1969. 133-151. 6. A példákat 1. Csicserov, V I.: Zimnij russzkogo zemledelcseszkogo kalendarja XVI-XIX. w. Moszkva, 1949. 204 kk.; Propp, V.].: Russzkije agrarnije prazdniki. Leningrad, 1963. 68 kk.; KMavrub az ún. katonai színjátszócsoportok repertoárjában szerepelt. Krupjans%kaja, V. /.: Narodnij tyeatr. In: Russzkoje narodnije poeticseszkoje tvortcsesztvo (Red.: BogatyrevP. G.) Moszkva, 1954. 409-410. 7. Zilynskyj, Ores^t: Iz isztorii vosztocsnoszlavjanszkih narodnüh igr (Kos%troma—Kos%frub). Russzkij folklór XI. 1968. 198—221.; Gus^ev, V. E.: Isztoki russzkogo narodnogo tyeatra. Leningrad, 1977. 33-35.; L. részletesebben a Kultusz és rítuselemek a dramatikus játékokban című fejezetet. 8. A cigányprédikációs ponyvanyomtatványokhoz: Pogány Péter. Folklór és irodalom kölcsönhatása. Budapest, 1959. 143-144.; A Bocs kor-daloskönyvhöz: Erdélyi Múzeum, 1898. 378-380.; L. még: Palócai Horváth Adám: Ötödfélszáz énekek. Sajtó alá rendezte: Bartha Dénes és Kiss József. Budapest, 1953. 374., 390., 639., 847.; A cigánybúcsúztatót Arany Jánossal kapcsolatban vö.: Pap Károly: A dévaványai juhbehajtás. Irodalomtörténeti Közlemények. LVIII. 1954. 78. Ezen az oldalon említi a szerző a Cigány-búcsúztatót, mint Arany János költeményét, hivatkozással a következő munkára: Ercsey Sándor. Arany János életéből. Budapest, 1883. 22.: Vekerdy József. Gypsy Fragments from the Early 18

,h Century. Acta Orientalis. XIV. 1962. 123-129. 9. Dömötör Tekla: Népies színjátszó hagyományaink és az iskoladráma. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Évkönyve az 1952—53. évre (szerk. Kardos Tibor), Budapest. 1953. 212. 10. L. pl. Kilián István különböző tanulmányait. Az általa bemutatott iskoladrámákban a koporsóba fektetésre, alorvos szerepére 1. több párhuzamot: XVII. század eleji komédia az iszákos papról és a részeges magisterről. A Déri Múzeum Évkönyve, 1974. Debrecen, 1975. 779-803.; Latin nyelvű komédia a XVIII. század elejéről a Borsod megyei levéltárban. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, X. Miskolc, 1971. 383—430.; Latin nyelvű komédia 1720-ból a miskolci levéltárban. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, XI. Miskolc, 1972. 219-251. 11. Kardos Tibor. Adatok és szempontok a magyar dráma kezdeteihez, I—II. Filológiai Közlöny, III. 1957. 325.; Kardos Tibor számos munkájában ír a színjátékok és a néphagyomány összefüggéseinek kérdéséről. L. pl. A régi magyar színjátszás néhány kérdéséhez. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának közleményei. VII. 1955. 17-64.; Középkori kultúra, középkori költészet. Budapest, 1941.; Deákműveltség és magyar renaissance. Századok, 1939. L. ebben Cigányrequiemre vonatkozó adatokat is. 12. Dömötör Tekla: Népies... i. m. 208., a 271. lapon a 67-es jegyzet. További utalásokkal: Dömötör Tekla: Népi eredetű-e az európai vallásos színjáték? Ethn., XLIX. 1938. 49.; L. még: Puchner, Walter. Brauchtumserscheinungen im griechischen Jahreslauf. Wien, 1977. 239. 13. Magyar Simplicissimus. Budapest, 1956. 248. 14. Morvay Péter. A templomkertben, temetőben és halotti toron táncolás, s a halottas-játék népszokásához. Ethn., LXII. 1951. 73-81. 15. Réthei Prikkel Marián: A magyarság táncai. Budapest, 1924. 93-100.; Uő: Magyar halottas tánczok. Ethn., XVII. 1906. 167-172. Hozzászólásként 1. Gárdonyi Géza: A halottas táncz. Ethn. XVII. 1906. 251-253. 16. Ipolyi Arnold: Magyar Mythologia. Pest, 1854. 561. 17. Káldy Gyula: A régebb és újabb magyar tánczokról. Budapest, 1896. 18. A példákat 1.: Jankó János: A Balaton-melléki lakosság néprajza. Budapest, 1902. 403.; Kálmány l^ajos: Koszorúk az Alföld vadvirágaiból. I. Arad, 1877. 225-226.; Uő: Halottas táncz. Ethn., XXIII. 1912. 292-293.; Zsilinszky Mihály: Csongrád vármegye története. III. Budapest, 1900. 498.; Kálnay Usz/ó: Szabolcs vármegye népe. In: Szabolcs vármegye. Magyarország vármegyéi és városai (szerk.: Borovszky Samu). Budapest, 1900. 172., 177.; huby Margit. A parasztélet rendje. Budapest, Ujváry Zoltán: Varia folkloristica. Debrecen, 1975. 156.; Orosházi példa: Beck Zoltán: Népszokások Békés megyében. Békéscsaba, 1974. 58.; Szyndrey Akos. A halott lakodalma. Ethn., LII. 1941. 44-53. 19. Varga Gyula: Játékos-dramatikus táncok Biharban. Tánctudományi tanulmányok (szerk.: Morvay Péter). Budapest, 1958. 114. 20. Az adatokat 1.; Vámszer Ge'za: i. m. 398-399.; Réső Ensel Sándor. Magyarországi népszokások. Pest, 1867. 131.; Wlislocki Henrik: Húshagyó. Pesti Hírlap, XVI. 1894. 37. sz.; A vornyik tánchoz: Kiss IMJOS: A bukovinai székelyek táncélete. Tánctudományi tanulmányok (szerk.: Morvay Péter). Budapest, 1958. 77. 21. Wlislocki Henrik: Aus dem Volksleben der Magyaren. München, 1893. 30. 22. Róheim Ge'za: Magyar néphit és népszokások. Budapest, 1925. 185.