Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Az agrárkultusz kutatása a magyar és az európai folklórban

emberek démonokat, szellemeket állatalakban jelenítettek meg.

245 A háziállatok utánzásai, maszkjai kétségkívül feltételezik a letelepült, a földművelő életmódot. Az állatmaszkok nyilvánvalóan a földművelési rítusok ősi formáihoz vezethetők vissza.

246 A földművelő kultúrában az állat és a növényi élet között szoros kapcsolat van.

247 Ezzel függ össze, hogy pl. a kecske, ló, bika stb. maszkok egészen a XX. századig kedveltek voltak a szerencsét, a bőséget, a termékenységet kívánó különböző játékokban.

248 Az állatmaszkos dramadkus játékok közül elsősorban a kecskével kapcsolatos problémakörre térek ki. Az állatmaszkok és az agrárkultusz kapcsolatának kérdéseit leginkább a különböző kecskemaszkos játékokkal világíthatjuk meg. Mint utaltam rá, Mannhardt W. külön fejezetben foglalkozik a kecske, illetőleg az általában baknak nevezett állat dramatikus megjelenítésével, népi játékokban való szerepével és természetesen, az agrárkultusszal való összefüggésével. A Mannhardt W.-ről szóló fejezetben ezt a kérdést részben már érintettem. A kecskemaszkos szokásokra az agrárkultusszal, dramatikus játékokkal foglalkozó tanulmányok általában részletesen kitérnek. Különösen jelentős helyet szentelnek ennek a kérdésnek a szláv kutatók. Szláv nyelvterületen igen széles körben ismeretes volt a kecskemaszk, a kecskének öltözött személyek megjelenése, játékuk különböző időpontokban. A klasszikus görög kultúrától napjainkig ismeretes és valamilyen szerepben megtaláljuk Európa szinte valamennyi népének hagyományában. A kecskemaszkos játékokra néhány jelentősebb területről röviden utalok. A keleti szláv népeknél a kecskemaszkos játék igen elterjedt a fehéroroszok és az ukránok körében. A nagyoroszok hagyományára azonban nem jellemző. A nagyorosz népi játékokban a kecske helyét a ló foglalja el.

249 A kecskemaszkos játékok elsősorban a téli időszakban fordulnak elő. Ismeretesek azonban más alkalmakkor is, mint pl. Ukrajnában halottvirrasztáskor. Abban a szobában jelenik meg a kecskének maszkírozott személy, amelyben a halott fekszik.

250 A téli időszakban elsősorban a különböző koljadav&l van kapcsolatban. A kecskefejet fából készítették, mozgatható állkapoccsal. A kecskét alakító személy eltakarja magát, a kecskefejet maga előtt tartja és társaival így megy házról házra. A játékban részt vevők énekelnek, a gazdának bőséget, szerencsét kívánnak, a kecske pedig táncol. Egyes példák szerint a kecske időnként elterül a földön, mintha elpusztult volna, majd ismét életre kel.

251 A délszlávok, ill. a balkáni népek körében szintén igen népszerűek a kecskemaszkos felvonulások, játékok. A kecskemaszkos alakok főleg a farsangi időszakban jelennek meg. Némely területen azonban a kecske a karácsonyi szokások központi alakja. A játék, a szokás fő mozzanataiban megegyezik a keleti szláv kecskemaszkos szokással. Benne a termés gyarapodására, a halálra és feltámadásra mutató motívumokat egyaránt megtaláljuk.

252 A balkáni népekkel kapcsolatban meg kell említenünk a kecskemaszk előfordulását az albánoknál és a románoknál is. Ez utóbbiaknál különösen kedvelt állatmaszk a karácsonyi ünnepkörben. Elnevezései közül igen figyelemre méltó a turca szó.

253 245 Meuli K., é. n. 67-69. 246 Csicserov V. I, 1949. 18. 247 Propp V. ]., 1963a. 112, 120. 248 Csicserov V. L, 1949. 18. 249 Propp V. ]., 1963a. 113.; Csicserov V. I., 1957. 196-198. 250 Szjmonyenko I. E, 1948. 75-83. 251 KrasylnyikovF, % 1904. 48-49.; Propp V. ]., 1963a. 111-112. 252 SchneeweisE., 1961. 127.; Drohjakovic B., 1960. 195.; BelovicJ., 1927. 166.; OrelB., 1952. 137.; GavaitM., 1967. 194.; Vö. Ujváry Z„ 1967a. 179 kk. 253 A román kecskemaszkos szokáshoz bő irodalom található. L. pl. Vulpesco M., 1927. 30 kk.; Pop M., 1965.; Pop M.-Eretescu C 1967. 164-169.; Flegont 0., 1966.; L. további példákat Ujváry Z., 1967a. 182.; Az albán példához: ÇabejE., 1935. 229.