Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások IV.

Bánátban a kecske teriomorf maszk megjelölésére ismeretes a turka, illetőleg a curka, amelyek egymással ekvivalensek. A turka és a curka feltételezhetően nem átvétel a bánáti szerb nyelvben, hanem a Bánátba települt román lakosság hagyományának az emléke. Rendkívül figyelemre méltó viszont a horvát turica Dubrovnikből (Dalmácia). A dalmáciai példához Erdély, illetőleg Bánát felől a területeket összekötő láncszemek hiányoznak. Ez esetben a szó migrációjára, illetőleg népcsoport kolonizációra gondolhatunk a maszk és a szokás közvetlen kontaktusa nélkül. Ha a Kárpát-medence déli területeinél tovább haladunk déli és keled irányba, akkor azt tapasztaljuk, hogy ennek a maszknak a turca elnevezése megszűnik (ha a dalmáciai adatot szórvány példának tekintjük). Rendkívül figyelemre méltó azonban, hogy ennek a teriomorf maszknak a párhuzamait megtaláljuk Munteniában, a Kárpátok és a Duna közötd román nyelvterületen. A maszkos játékot azonban nem turca, hanem bre^aia néven ismerik. Hasonlóképpen a bre\aia név fordul elő Bulgáriában is ennek a maszkos alakoskodónak a jelölésére. A kapcsolatok és az összefüggések vizsgálatának útját tovább ebben az irányban jelen alkalommal nem követhetjük. Föltétlenül szükséges azonban még utalnunk arra, hogy a román néphagyományban Moldva területén sem ismeretes a turca fogalom, hanem a maszk megjelölésére a capra szót használják. Ez a teriomorf maszk — amint a név is mutatja - egyértelműen a kecskére vonatkozik. Megjelenési formája szerint mindkét típuscsoportba besorolható. A játszási alkalom a karácsonyi, újévi periódus. Az eddigiek alapján a román turca típusú teriomorf maszkkal kapcsolatban úgy látom, hogy a Kárpát-medencén túli román területekre a turca név nem került és így — az elnevezés tekintetében mindenképpen - az interetnikus kapcsolatok a Kárpát-medence területén keresendők. Feltűnik azonban, hogy ha az erdélyi területekről a nyugati, illetőleg az északi irányba haladunk a Kárpátmedence területén, a Dunántúlon és a Nagy Magyar Alföldön a magyar népnyelvben a turca név teljesen ismeretien. Hasonlóképpen ismeretien a kárpát-aljai ukrán néphagyományban. Tovább azonban a turca név változatai a teriomorf maszkra vonatkozó jelentős hagyománnyal szlovák és lengyel területen széles körben ismeretesek. A következőkben ezek összefüggésére szeretnék röviden rámutatni. A szlovák néphagyományban a famaszkos típus elnevezésére a ko^a és a turon egyaránt ismeretes. A ko%a és a turon teriomorf maszk a néphagyományban némely helyen minden valószínűség szerint az elnevezés tekintetében felcserélődött, és ennek következtében a turon fogalom ott is előfordul, ahol eredetileg csak a ko%a név volt ismeretes. A névappBkálás elsősorban a két maszktípus hasonlóságának az eredménye. Szlovákiában a legelterjedtebb állatmaszkos alakok közé tartozik a turon. Ismeretes Közép-, Észak- és Kelet-Szlovákiában. A példákból úgy tűnik, hogy a turon teriomorf maszk a jelzett országrészekben a morvák és főleg a lengyelek irányába eső területen fordul elő. Az ún. Belső-Kárpátoktól (Slovenské Rudohorie) délre a szlovák—magyar nyelvterület zónájában nem ismeretes. Fontos annak a hangsúlyozása, hogy a szlovák turon elsősorban a farsangi hagyománykörben jelenik meg. A turca - turon típusú teriomorf maszk problémaköréhez, elsősorban azonban a szlovák turon maszk kapcsolatainak a kérdéséhez figyelmünket szükséges kiterjesztenünk a Kárpátokon túli területekre, a lengyel néphagyomány hasonló párhuzamaira. A lengyel néphagyományban a kecske teriomorf maszk turon néven ismeretes. A szó hangalakja megegyezik a szlovákkal. A szlovák és a lengyel turon - turon (torun) teriomorf maszkok közötti kapcsolat kérdése természetszerűleg vetődik fel. A turon maszkokról a lengyel hagyományban nagyszámú példa tanúskodik. Az adatokból úgy tűnik, hogy a turon a lengyel népszokások egyik legnépszerűbb teriomorf maszkja volt. Elterjedése Lengyelországban főleg a Kárpátok felé eső