Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások IV.

kodóként való szereplésükre kevesebb a példa. A legkülönbözőbb területen és alkalommal való megjelenésük alapján azonban feltételezhető, hogy egykor a dramadkus szokásokban is nagyobb volt a szerepük. Török alakoskodókkal felvonulós játékokban és szobai jelenetekben találkozunk. így a török állandó szereplője volt (még a közelmúltban is) a mádi szüred (korábban farsangi) felvonulásnak. Két férfi bő vörös nadrágot húzott magára, amellyel a törökök „buggyos" nadrágviseletét igyekeztek kellőképpen utánozni. Az egyiken díszes, zsinóros kabát volt, amely a török előkelő, főúri rangját mutatta. Fejükön azonban nem turbán, hanem vörös színű süveg, csákó volt. Az egyik töröknek kenderből hosszú szakállt ragasztottak. Felnyergelt lovon ültek. A ló fejét, kantárját pándikákkal, virágokkal díszítették. Mindkét török mellett magyar „menyecske" lovagolt. Két legény nőnek öltözött. Arcukat, szájukat pirosra festették, fejüket kendővel „menyecskésen" felkötötték, blúz, sálkendő, nyaklánc stb. volt rajtuk. A szakállas török haladt elöl magyar menyecskéjével. Közveden mögötte lovagolt kedvesével a zsinóros mentéjű török. Időnként ittak kulacsaikból, majd a nézők legnagyobb meglepetésére és nagy mulatságára a törökök „csókolóztak" a párjaikkal. Ilyenkor a lóval közvetlenül egymás mellé léptettek, egymáshoz hajoltak s szerelmüket nyilvános csókolózással kinyilvánították.

2 A mádi szüred felvonulásban a törököknek jelentős szerepet tulajdonítottak. A menetet ők vezették és díszes öltözetükkel, megjelenésükkel méltóképpen igyekeztek főúri törököket alakítani. Korábbi leírásokból kitűnik, hogy ez a felvonulás Mádon igen régi hagyományra, korokba nyúlik vissza. A századfordulón és a két világháború közötti időben azonban a felvonulás a farsang idejére esett. A felvonulás megszervezése a különböző társulatok, „fáklyástársulat", „kapástársulat" feladatai közé tartozott. A török megjelenítését a néphagyomány a török idő emlékének tartja.

3 A török a játékok egy részében egyedül lép fel, s főszereplőnek tekinthető, olykor azonban csak mellékfigura, a jelenetek néma szereplője. A farsangi szokáskörben is gyakran előfordult. Csongrádi (Sövényháza) példa szerint egy kétkerekű szekér elé két legényt fogtak be. A kocsin két-három töröknek öltözött legény ült. Fejükre kendőkből, rongyokból turbánt készítettek, arcukra korommal bajuszt, szakállt festettek. Kifordított subát öltöttek magukra. A törökök végighajtottak a falun. Obszcén szavakkal illették a leányokat, asszonyokat. Hosszú rúdra erősített drótkampó volt a kezükben, s arra törekedtek, hogy az utcán a legények közül valakit elkapjanak vele s a nyakába akasztva a szekér után magukkal hurcolják. A törökös játék azzal ért véget, hogy kiabálással, „ütlegekkel" megfutamították őket, majd a falu szélétől „békésen" visszatértek otthonukba.

4 Egy másik adat szerint (Hódmezővásárhely) a mesterlegények farsangi táncmulatsága alkalmával rendezett felvonulás menetében a kos, a medve, a ló és a különböző antropomorf alakoskodók sorában haladt néhány, hosszú szárú pipát szívó török basa? Fejér megyében (Moha) húshagyókedden jelent meg a s^almatörök, akinek szalmával kitömött bő gatya volt az öltözéke.

6 Zemplénben (Mád) farsangkor töröknek öltözött legények hívogatták táncra a leányokat.

7 A kalendáris szokáskörben több alkalommal megjelentek töröknek öltözött alakoskodók. Az ún. szalmatörök az egykori Balonyban (Csilizköz) Luca napján járt az utcákon.

8 Figyelemre méltó a Győr-Sopron megyei Gyalókán a pünkösdi szokásokhoz való kapcsolódása. Az egyházi jellegű ünnepkörben való megjelenése erős török tradícióra enged következtetni. Feltűnő, hogy másutt húsvéti, szilveszteri szokás fűződik török hagyományhoz. Az említett pünkösdi szokásban a török basa központi szereplő, magát a szokást törökbasa-járámak nevezik. Pünkösdhétfő délután jártak a török basával házról házra. Az alakoskodó bő gatyáját és ingét szalmával tömték ki. Arcát vékony, áttetsző kendővel kötötték be. Derekára kolompot erősítettek, s egy játékos láncon vezette. A kísérők énekére táncolt.

9