Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások IV.

állandó maszkos alak volt a cigányember és a cigányasszony. A cigánynak öltözött játékos gyakran egyedül jelent meg, olykor ketten-hárman mentek együtt. Jelenetük improvizáción alapul egy meghatározott témakörön belül. Minden játék egyedinek tekinthető, de mégis összeköti őket a cigány, mint típus. A cigány-jelenetekre általánosan jellemző, minden mástól megkülönböztethető az, hogy éppen a megjelenítés, a beszéd- és a játék-variánsok révén a cigány egy sajátos típust képvisel, olyan egyénített alakot, aki időtől, helytől és alkalomtól függetlenül mindenütt azonos figuraként jelenik meg. Olyan szereplője tehát ő a magyar népi dramatikus szokásoknak és színjátékoknak, aki éppen az általánosítás révén vált egyénivé, típussá. Ilyen alakja, hőse ő a népmeséknek, adomáknak és más folklór alkotásoknak is. A cigánymaszkos alak nemcsak a magyar dramatikus játékok kedvelt szereplője. Felbukkan szerte Európában a különböző kalendáris szokásokban és népi játékokban. Különösen bőséges példák ismeretesek a szláv néphagyományból. A cigány megjelenítésével a lengyel szokásokban és népművészetben behatóan foglalkozott Bartosz, Adam. Rámutat arra, hogy különösen farsang idején öltöztek fel cigány férfinak és cigány nőnek. Rongyos, szakadt ruhát öltenek magukra, arcukat feketére festik vagy álarcot tesznek fel. Komikus figurák, nevetségesen viselkednek, cigányosan beszélnek és tréfásan utánozzák a cigányokra jellemző vonásokat. A cigányasszony az ölében rendszerint gyermekbábut tart. Mesterségeket utánoznak. Jósolnak, lóvásárt, patkolást imitálnak, kéregetnek.

9 A felvonulás menetében többnyire más maszkos alakoskodók társaságában haladnak. így pl. a galíciai lengyelek farsangi maszkos csoportjában együtt vonult a koldussal, a drótossal, a törökkel és a ^f/rtWal.

10 Más szokásalkalmakon is megjelenik a cigánymaszkos alak. Kedvelt szereplője a lakodalmi játékoknak. Az álmenyasszonyt gyakran cigány nőnek öltözött játékos alakítja. Cigánymaszkos alakok zárják el az utat a lakodalmas menet előtt stb. Különösen figyelemre méltó, hogy a lengyel bábos betlehemes játékban, a sapkában cigány figurák is szerepeltek. A cigányasszonyt gyerekkel, a cigány férfit medvével vagy hegedűvel ábrázolták.

11 A bábos bedehem egyes változataiban a cigány mellett más világi személyek is színre kerültek, mint pl. asztalos, cipész, s^abó, favágó, kádár, de ott találjuk a magyart és a %sidót is.

12 Az orosz vertyep komikus szereplői — paraszt, katona, pap, zsidó — között szintén ott volt a cigány.

13 A Petrus kayatéks\ak is kedvelt szereplője. Petruska lovat vesz a cigánytól, akinek a fejét előleg helyett bottal üti.

14 Néhol (pl. a vlagyimiri gubernia falvaiban) a cigány az újévi maszkos alakok — báró, földesúr, szerzetes, kocsmáros, koldus — közé tartozott. Éppen úgy jelent meg, mint a magyar, lengyel és más népek játékaiban. Rendszerint kifordított bundába vagy szakadt ruhába öltözött. Arcát korommal kente be. A cigányasszony színes ruhát vett fel, hosszú hajat készített. Kártyát tartott a kezében. A cigánypár házról házra járt, jósolt és adományt gyűjtött.

15 Az ukrán lakodalom befejezésekor cigányembernek és cigányasszonynak öltözve hasonlóan végigjárták a falut, tyúkot, tojást és pénzt kéregettek, amiből folytatták a szórakozást.

16 Kelet- és DélBulgáriában, valamint Tráciában a nagy népszerűségnek örvendő kukeri-játék szereplőihez tartoznak a cigánymaszkos alakoskodók.

17 A farsangi menetben bádogfésűket, szakadt szipkát, törött kanalat árultak.

18 A görög Kalogheros-játékba.n is részt vettek cigánymaszkos alakok. Ekevasat „készítettek". A játék meghatározott szakaszában a „kész ekét" átadták a falu elöljáróságának.

19 Az előzőekhez hasonló szerepben lép fel a cigány a román játékokban is. A moldvai kecskemaszkos játék egyik alakja a cigány.

20 Az újévi és a lakodalmi maszkos alakoskodók - zsidó,patikus, öregasszony, török, orosz stb. — körében is megjelenik.

21 Néhol a medvés játékban a kovács szerepében lép fel.

22 További hasonló példák sokaságát említhetnénk más népek hagyományából is. Még egy távolabbi — észak-európai — példára utalnak. Litvániában lakodalom alkalmával a cigánynak öltözött alakoskodók különböző tréfákat csináltak. Messziről érkezett vándorokként jelentek meg Lóvásárlási jelenetet mutattak be. Néhol mint kérők jelentkeztek, hogy az ifjú asszonyt magukhoz meghívják. Nevetséges, komikus viselkedésük, mozdulataik, beszédük a lakodalmi vendégeket felvidította.

23