Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)
Játék és maszk. Dramatikus népszokások IV.
kádár, valamint magyar, cigány és z s idó? b Az élő szereplős Heródes-játékban a bibliai alakokon kívül megjelent a turon, a kecske és a zsidó? u Több változatban a zsidó mellett ott a «f>a«y is. 17 A zsidó általában komikus figura. Az ő szerepe látványos és szórakoztató. A dél-lengyelországi Heródes-játékok változataiban a zsidó fejét levágják és a lelkéért a halál az ördöggel alkudozik. A játék éppen a zsidó szerepe révén elvesztette vallásos jellegét és szatirikus bohózattá alakult. 18 Hasonlóan komikus alak a keleti szláv vertyep zsidó alakja is, alti a katonával, a cigánnyal és a paraszttal együtt tréfás jelenetben lép fel. 19 A zsidó alakja a vertyepbe minden bizonnyal a lengyel játékokból került. A vallásos játékok zsidó alakja lényegében magán hordozza mindazokat a vonásokat, amelyek a típusra vonatkozóan más játékokkal kapcsolatban is jellemzőek. A zsidó hasonló szerepben és formában a népélet legkülönbözőbb alkalmain megjelent. Gyakorlatilag szinte minden felvonulós szokásban és szobai játékban találkozunk a zsidó alakjával. Különösen népszerű volt a tollas zsidó, a falvakat járó, tollat gyűjtő vándorló kereskedő alakja. Felbukkant a fonóbeli játékokban, a szüreti felvonulás menetében, a munkaalkalmak játékaiban és a lakodalom alakoskodói között. Az alföldi falvakból való adatok szerint a legények lakodalom alkalmával gyakran öltöztek zsidó jelmezbe. A megjelenítés könnyű volt. A játékos földig érő kabátot vett fel, rossz kalapot tett a fejére, kenderszöszből térdig érő szakállt kötött, hátán átvetett egy zsákot, amelybe tollat rakott és ezzel készen volt a jelmez. Jelenete a tréfás, bosszantó játékok közé tartozott. Esetien mozgásán a jelenlévők jól derültek. A játékos ugrabugrált, tollat kért, s mivel nem kapott, ő adott: batyujából a násznép közé szórt egy-két maroknyi tollat, amely nyomán nagy riadalom támadt a nők körében. 20 Figyelemre méltó, hogy ott, ahol a zsidó a felvonulás menetében megjelenik, a társa rendszerint a vándor szlováknak (drótostót) és a cigánynak öltözött alakoskodó. Ezt figyelhettük meg több alföldi település (Tiszafüred, Szolnok m., Balmazújváros, Földes, Nádudvar, Hajdú-Bihar m.) szüreti felvonulásában. A zsidó alakoskodó tollat, pelyhet dobált a nézőközönség közé. Ahol az ablak nyitva volt, a házba is beszórt egy-egy marékkal. A tokaj-hegyaljai szüreti felvonulásokon is megjelenítették a zsidót, akit az utóbbi időben szakállas vándornak neveztek, és aki úgyszintén a vándor mesterrel, az üstfoltozóval és más genre-alakkal haladt a menetben. A farsangi szokáskör gyakori és népszerű alakja volt a tollas zsidó, 21 a batus zsidó 22 és a rongyos zsidó? 1 ' A felvonulós szokásokban és a szobai játékok többségében a zsidó a többi antropomorf maszkos alakoskodóhoz hasonlóan néma játékos vagy csak kevés szövegű, nem dialógusra alakított, de mindenkor komikus alak. Néhány színjátékban — ide számítva a fenti vallásos tárgyú jeleneteket is — a zsidó a legfontosabb szereplők közé tartozik, akinek a játékán alapul a darab sikere. Ide sorolhatók a kelet-magyarországi betyárjátékok, amelyekben a kocsmáros, a felesége és a leánya zsidót megjelenítő alakoskodók. 24 A hosszú szakáll, pajesz, szemüveg, széles karimájú kalap, olykor a púpos hát egyértelműen a zsidó megjelenítésének attribútumai. A játék Sári (Záli) és Panni keresztnevei a népi szóhasználatban úgyszintén a zsidó nőkre vonatkoznak. A zsidó kocsmáros a betyárjátékban mindvégig központi szereplő. A jelenet irányítója és mozgatója. Játékával, beszédének hanghordozásával tréfás, komikus figurát alakít. A tragikus végű játékot (a betyárokat elfogják) a zsidó alakoskodók bohózattá alakítják. A zsidó szereplőknek ezt a funkcióját figyelhetjük meg a zsidót megjelenítő játékok összes változataiban. E tekintetben nem hagyhatjuk figyelmen kívül a népszínművek hatását. A zsidó megjelenítésével más népek hagyományában találkoztunk. Fentebb a karácsonyi játékokkal kapcsolatban már említettünk példákat. A zsidót alakító játékos a lengyel, szlovák, a cseh, az ukrán, a román és más népek hagyományának egyéb alkalmain úgyszintén megjelent. Különösen népszerű volt a zsidó a lengyel, főleg a galíciai lengyelek szokásaiban. A farsangi felvonulás genre-figurái — koldus, drótos, cigány, török stb. — között vonult a zsidómaszkos alakoskodó. 25 A dél-lengyelországi falvakban a teriomorf maszkos játékokban kap szerepet. A lovat vagy a
