Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások IV.

E mellett mint Borbély tudok borotválni Odvas, fájós, reves fogat vondogálni Kristélyt, köpölyt frissen hellyén applicálni Ha nem hiszed bátya, meg lehet próbálni. Jertek azért velem a' Borbélly műhellybe.. .

u Az egymással vetélkedő különböző mesterségű szereplők között a Doktor-Borhélly a sokoldalúságával henceg és tartja különbnek magát a többieknél. A foghúzást külön is emlíd. S mintha a gyógyítást fontosabbnak tartaná, mert éppen csak megjegyzi, hogy mint borbély borotválni is tud. Ez a kettős funkció a 19. századra lényegében eltűnt, s az orvos és a borbély mint genre-alakok megkezdték külön életüket a dramadkus játékok repertoárjában. A borbély alakoskodóra vonatkozó példák jól mutatják ennek a genre-figurának a népszerűségét a dramatikus népszokásokban. Személyét nem pusztán a mesterséget utánzó szerepéért emeltük ki, hanem azért a funkcióért, amelyet a borbély másodlagosan képviselt, illetőleg azért a műveletért, amelynek bizonyos rituális emléke őrződött meg a borbély-játékban. Az adatok egy része a borbély fogható szerepére mutat. Ez voltaképpen hozzákapcsolja az orvos-varázsló alakjához. Idevonatkozóan teljesen egyértelműek azok a játékok, amelyekben a borbély a páciens szájából fogat emel ki. Ez emlékeztet a borbély egyik régi „mellékfoglalkozására", s ugyanakkor egy sajátos arató rítusnak is az emléke. A kutatók — magyar vonatkozásban Róheim Géza — rámutattak arra, hogy a borotválás a legényavatás egyik redukált formája. Feltételezhetően a circumcisio, a depilatio, illetőleg a jogkiütés helyébe lépett az avatási szertartás egyik fontos próbatételeként.

13 Azok a céhszokások, amelyekben a mesterré válás - az egyik életszakaszból a másikba lépés — feltétele a borotválás, ezt a funkciót egyértelműen igazolják. A borotválás a legényavatás próbatételei között is szerepel.

16 De voltaképpen a lakodalmi borotválás is ugyanezt a jelentést hordozza. Ez az aktus olyan alkalommal történik, amikor egy ifjú új életszakaszba lép, s a legmegfelelőbb helyzetben fejezi ki a férfivá válását, függetlenül attól, hogy a játékban az alterego (násznagy) vagy alakoskodó személy viseli el a műveletet A dramatikus szokások borbélyjátéka egykori rítus emlékét a teljesen átalakult és csak a mesterség utánzására poentírozott formájában is megőrizte számunkra. A funkció elvesztése után a rítus játékká rögzült. Vándor mesterek^ és árusok^ A faluról falura, országról országra vándorló különböző foglalkozású emberek közül a magyar nyelvterületen a szlovák vándor iparosoknak és árusoknak volt jelentős szerepük, akiknek az alakja a folklór műfajaiba (mese, monda, anekdota, népdal, dramatikus szokások) bekerülve maradt fenn a néphagyományban. A különböző vándorló szlovák típusok közül a magyar népszokásokban, népi színjátékokban elsősorban a fazekat, edényt javító vándor szlovák (drótostót) alakját találjuk meg. A legkedveltebb típusok egyikének tekinthető. Mellette feltűnik még az ablakot javító üveges szlovák és a fából készített eszközöket (fakanál, sótartó stb.) áruló szlovák vándor ember alakja. A történeti Felső-Magyarország területén élő szlovákok a legkülönbözőbb háziipari termékekkel Magyarország