Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások IV.

Játéd és maszd IV. IIS utánozva jelentek meg az ifjú asszony szüleinek házánál.

100 Nemcsak zárt térben szobai játékokban, hanem a felvonulós szokások maszkos alakjai között is megjelent a gólya. Erdélyi, csíki példa szerint a húshagyókeddi felvonulás menetében haladt magas falábakon a gólyának öltözött játékos, aki mozgatható facsőrével csattogott, utánozva a gólya kelepelését.

101 A gólyamaszkos játékok nem mutatnak különösebb változatosságot. A megjelenítés formájában és a tényleges játékban csekély az eltérés. Az alapforma mindenütt ugyanaz: hosszú, keskeny, fából készült mozgatható csőr, amelyet a játékos egy nyélre erősítve fej magasságban tart. A madárt alakító játékos minden esetben fehér lepelbe burkolózik. Ez figyelhető meg a más népeknél ismert párhuzamokban is. Gólyamaszkra az európai népek hagyományaiból a többi állatmaszkhoz viszonyítva aránylag kevés példát ismerünk. A lóról, a kecskéről és a medvéről részletes leírások vannak. Ugyanazok a munkák, amelyek ezekről beszámolnak, mellékesként vagy egyáltalában nem említik a gólyamaszkot. A gólyamaszkról többnyire csak érintőlegesen, a maszkok felsorolásában esik szó. A német nyelvterületről szórványosak az adatok. Úgy tűnik, hogy a gólyamaszk határa többé-kevésbé egybeesik a madár életterével. Bizonyos utalások vannak azonban arra, hogy a szász Érchegységben a farsang gyakori figurája volt és megjelent Északkelet-Németországban is.

102 Feltűnő, hogy a szláv teriomorf maszkok között másodlagos szerepe van a gólyának. A kutatás gyakran csak egy hosszú csőrű ornitomorf maszkról szól, amelynek az elterjedési területe magában foglalja a szibériai ugorokat, az északi szlávság nagy részét és Németország Balti-tengerrel szomszédos vidékeit.

103 Ez bizonyára aligha lehet gólya, annak ellenére, hogy egyes kutatók a gólyát általában a szlávok „szent" madaraként említik és megjelenítését a régi szláv ünnepekhez kapcsolják.

104 A keleti szláv szokásleírásokban is csak elszórtan, több más állatmaszk sorában van említés gólyáról, és mivel részletes leírás nincs, bizonytalan, hogy milyen ornitomorf maszkról van szó.

103 Voltaképpen ez vonatkozik a cseh és a lengyel anyagra is. A lengyeleknél többnyire szórványosan megjelenő maszkként említik, de vannak területek (pl. Kujawy területén és Sajny környékén), ahol a gólyamaszk gyakori.

106 A cseh kutatás gyakorlatilag az ismeretien, illetőleg a véletlenszerűen előforduló maszkok közé sorolja.

107 A délszláv szokásokat leíró munkákban is csak néhány adalék található a gólyamaszkos alakról. A bolgár népszokásokat, dramatikus játékokat összefoglaló munkákban előforduló utalás szerint olykor a farsangi játékosok csoportjában egy tarka szőnyegbe burkolt hosszú csőrű gólyamaszkos alak is jelen van.

108 Ez egyébként minden bizonnyal — mint majd látjuk — a bre^aia maszkkal való keveredést, illetőleg felcserélődést mutatja. Ezt jól bizonyítják a román példák. A román kutatók rámutattak arra, hogy a leírások során a csattogtatós turca famaszkokat némely esetben gólyamaszkként említik.

109 A Kárpátokon túli román területeken ez a bre^aia játékkal kapcsolatban fordult elő. A bre^aia lényegében azonos a capraval, illetőleg a turcaval. Ennek az alaknak csattogtatós típusú famaszkja van, amelyet egy nyélen fejmagasságban maga előtt tart. Kecske-, farkas-, kakas-, gém- vagy gólyafejként említik, aszerint, hogy melyik állathoz hasonlít. Az ornitomorf maszkoktól azonban mindenképpen elkülöníti a fejből kiálló két kis bot (szarv?), amelyet felül egy pálcával áthidalnak és amelyre egy csengőt függesztenek.

110 Ez a karácsonyi-újévi időszakban megjelenő alak minden kétséget kizáróan nem gólya (legfeljebb csak némelyik variációra vonatkozó elnevezés szerint), hanem a capra (kecske) típusú állatmaszkok sorába tartozik. Éppen ezért felkelti figyelmünket egy moldvai példa. Eszerint a gólya az újévi szokáskörhöz kapcsolódó játékok sorában önálló jelenetben lép fel. A játékban részt vesz egy kovács, kereskedő, apó és felesége, valamint más maszkos alak. A jelenetben a gólya csőrével csipkedi az embereket, táncol, szórakoztatja a nézőket. A játék párbeszédes részében a kereskedő ajánlatot tesz a gólya