Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások IV.

sapkát húznak, amihez vesszőből vagy szalmából készített szarvakat erősítenek. A kecske elválaszt­hatatlan útitársa az öreg, a d%ed. Ez rongyos ruhában van, arcára nyírfakéregből készült maszkot tesz. A d%ed vidám beszéddel szórakoztatja a gazdát, hamuval kínálja dohány helyett stb. A kecske az ének dallamára forgolódik. Valaki megüd a szarvát és a kecske elterül. Egy idő múltán, amikor azt énekelik, hogy „egészségesen felkelt", a kecske felugrik, meghajol a gazda előtt és táncolni kezd. Az énekszövegek egyes variánsokban nem kapcsolódnak konkrétan az ünnephez, hanem termékeny­ségvarázslattal, agrárrítussal állnak összefüggésben. 70 A kecskemaszkos játékok a nem szláv népek körében úgyszintén ismeretesek. Ide vonat­kozóan nagyszámú példát említ már a múlt században Mannhardt, Wilhelm elsősorban a német nyelvterületekről és a skandináv népek hagyományából. A karácsonyi ünnepkörben és a farsangi időszakban kecskének öltözöttek egyaránt megjelentek. Német nyelvterületen többnyire Habergeiss, Klapperbock, Neufrhasbock a neve a kecskemaszkos alaknak. Formai tekintetben lényegében megegye­zik az A típussal jelzett csoport maszkjaival. A kecskemaszkos alak gyakran nem önállóan jelenik meg, hanem együtt szerepel a lovat, a medvét és a gólyát alakító játékosokkal. Néhány változatra teszünk utalást. A Habergeiss típusú állatmaszk Felső-Ausztria területén rendkívül népszerű volt. A maszk alsó állkapcsa zsinórral mozgatható. A játékos lepedőbe, bundába vagy szalmába burkolózik, a rúdra erősített maszkot maga előtt tartja, gyakran „négykézlábon" jár. A különböző változatok más állat­maszkkal való keveredésére mutatnak. 71 A karácsonyi időszakban megjelenő kecskemaszkos alakra számos példa ismeretes a zürichi kantonból. Az állatfej a kárpát-medencei famaszkos változatokhoz meglepően hasonlít. A hasonlóságot a játék mozzanatai is mutatják. December 29-ről 30-ra virra­dó éjszaka különböző maszkba öltözött játékosok, élükön a Schnabelgeiss-û végigvonult a helység utcáin. Az állatmaszkos alak lepedőbe burkolózott, kezében egy szarvval ellátott maszkot tartott, amelynek az alsó állkapcsa mozgatható volt. Kísérőivel főleg a lányos házakhoz tért be, ahol társai táncoltak, ő pedig a vezetője segítségével szórakoztatta a nézőket. A szokás az Affoltern körzetben, a berni hegyvidéken, Guttannenben, Meiringenben és Willigenben általános volt. 72 A kecskemaszk ismeretes volt a Duna-menü svábok karácsony körüli felvonulás játékaiban is. Figyelemre méltó párhuzamra mutat a maszk Pomischbock elnevezése, amely Pfalzban egyértelműen Polnischer Bock. n A kecskemaszkos játékok változatos variációit jól mutatják a bemutatott példák. A gyakran meglepő párhuzamok az interetnikus kapcsolatok vizsgálatát inspirálják. A maszk széles körű elter­jedésére Európában a vegetáció kultuszával foglalkozó Mannhardt, Wilhelm érdeklődését különö­sen felkeltette. Vizsgálatai során arra az eredményre jutott, hogy a Roggenbock, Kornbock, Haferbock, Erbsenbock, Bohnenbock, Habergeiss, Ziegenbock stb. a mezőgazdasági rítusokban és a különböző szo­kásokban ugyanarra az eredetre vezethető vissza. A kecskemaszkos játékok hátterében a vegetáció fejlődését elősegítő rítust lát és magát az állatot a vegetációt megszemélyesítő démoni alakok közé sorolja. 74 Ezt a teóriát nemcsak az antik példák erősítik, hanem azok a fentebb említett újkori szo­kások is, amelyekben a cselekvések és a kapcsolódó énekszövegek a termékenységvarázslásra egy­értelműen mutatnak. A funkcionális vizsgálat során a kutatók a kecskét az ősökkel, az elhunytakkal is összefüggésbe hozták. 73 Az állatmaszkoknak a halottkultuszhoz való kapcsolódására nagyszámú példát találunk — mint arra a bevezetésben utaltunk - a természeti népek szokásaiban is. Az európai kecskemaszkos játékok terjedési irányának, egymással való kapcsolatainak, az átadás—átvétel kérdéseinek további vizsgálata szükséges. Figyelemre méltó az a fentebb említett vélemény, amely szerint a kecskemaszkos játékoknak a centruma Dél-Európának valamely pont­jára vagy sokkal inkább Európa és Ázsia határterületére tehető. 76 A kecskemaszkokkal — és más állatmaszkokkal kapcsolatban is — egybehangzó az a vélemény, hogy jelentős szerepük volt a föld­művelő kultúrában. A játékokban számos olyan mozzanat van, amely semmi kétséget nem hagy a

Next

/
Thumbnails
Contents