Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)
Játék és maszk. Dramatikus népszokások IV.
A turka típusú állatmaszkok között főbb hasonlóságok és különbségek megvonásához szükséges még a román néphagyományból a bre^aia bemutatása. A bre%aia-)áx.ék Munténiában ismeretes a Kárpátok és a Duna közötti román nyelvterületen. Fentebb utaltam arra, hogy a bregma maszk formában megegyezik a ///razmaszkkal. A bre%aia-t alakító legény fából készült maszkja gyakran kecskéhez, farkashoz, gólyához hasonlítható. A faálarc éppen úgy mint a turca- vagy a capramaszknál, két részből áll. Az alsó rész zsinórral mozgatható. A játékos különböző színű kis szőnyegekkel, ágytakaróval vagy kendőfélével borítja be magát. Lábára a térden alul csengőket köt. Hasonlóan csengők vannak a famaszkból kinyúló, virággal díszített, szarvat imitáló két faágon is. Kolindáló csapattal jár karácsonykor. A szokás jellegzetes alakja még a mos (öreg), amelyre a turcaval kapcsolatban utaltunk. Mindketten néma játékosok. A kolindálás alatt ugrálnak, a kísérő gyermekeket ijesztgetik. A csoport tagjainak tánca alatt pénzt szednek a nézőktől. Az a hiedelem, hogy a bre^aia az ördöggel kerül kapcsolatba. Az alakítója hét évig nem léphet be a templomba. Megemlíthető még a iapa (kanca) nevet viselő alakoskodó, aki tarisznyát visz magával, hogy abba rakja a kapott naturáHákat. 63 A turca, capra és a bre^aia maszkja lényegében egyezik és a formai hasonlóság alapján kézenfekvőnek tűnik a három alak azonosítása. Ennek nyomán pedig az erdélyi és a magyarországi román turca - turka moldvai és munténiai kapcsolatainak a megállapítása. Úgy látom azonban, hogy a különbség lényegesen több, mint a hasonlóság és a három maszkos alak között a kapcsolat funkcionális szempontból kevésbé egyértelmű. Az erdélyi és a magyarországi román turca — turka maszkos alakoskodó szereplése szorosan a karácsonyi kolindáláshoz fűződik. A szokásban, mint állatmaszkos alak, egyedül áll. A kolindáló szövegek jelentős részben vallásos tartalmúak, azonban a hangsúly nem ezeken van, hanem a karácsonyi vonatkozásokkal összefüggésbe nem hozható turca alakoskodón és a vele kapcsolatos cselekvéseken. A szokást eltiltó rendelkezések nyilvánvalóan elsősorban a turkajárásra és nem a kolindálásra vonatkoznak. A turca szóval jelölt állat, ha az eddigi ide vonatkozó eredményeket elfogadjuk, egy ősi állatfajtához tartozik és ősszláv, indogermán kapcsolat, eredet tehető fel. 64 A turca megölése, halála és feltámadása pedig a szokásnak rendkívül széles körű, sokrétű, a hajdani kultuszokkal kapcsolódó problémáit tárja elénk. A moldovai capra, miként fentebb könnyen megállapítható volt, és amiként neve is kifejezi, egészen egyértelműen a kecskére vonatkozik. 65 Ez azonban — úgy tűnik — nem csupán megnevezésbeli különbség a turcaval, illetve a bre%aia-val szemben. A famaszk hasonlósága kétségtelen. Azonban meg kell emk'teni, hogy a moldovai játékokban a capra nem minden esetben „két lábon álló" állat, azaz a maszkot a játékos nem egyenesen állva tartja fej magasságban, hanem előrehajolva, „négykézlábon állva" igyekszik az állatot, a kecskét megjeleníteni. Továbbá a variánsok zömében a capra nagyszámú teriomorf és antropomorf maszkos alakoskodóval szerepel együtt. Ennél a szokás funkciója világosabb, egyértelműbb a másik kettőnél. Az ún. termékenységi mozzanatokon kívül a pusztán szórakoztatás igénye, a bohózat jellege lép előtérbe. A munténiai bre%aia-nak több olyan vonatkozása van, amely a maszkos alakot a turcahoz hasonlóan a hajdani kultuszok tágabb körébe vonja be. Különösen a mos-sal való összefüggésből tűnik ez ki. A halottkultusz emlékei kerülnek itt elsősorban előtérbe. 66 A turca egyes variánsaiban a szokásnak a lezáró: a halotti tort jelképező részében a halott részére üresen hagyott hely is ugyanarra a kapcsolatra mutat. A turka típusú állatmaszkokkal összefüggésben úgy látjuk, hogy bár a formai hasonlóságok, egyezések feltűnőek, de részben az elnevezésbeli, különösképpen azonban a funkcionális különbségek a formális kapcsolat tényénél távolabb mutatnak. A turca és a capramaszkot - formai hasonlóságuk ellenére is - a vizsgálat egy bizonyos pontján külön kell választanunk, annak ellenére,