Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások IV.

A játékos gyakran két bundának vagy gubának a segítségével alakította a kecskét. Az egyik bundát úgy vette magára, hogy a háta a mellén volt, a másik bundát ráterítették, a kettőt körülkötötték és így a játékost teljesen a bunda takarta. A famaszkos típusú kecskemaszkos játékokra elsősorban a peremterületekről vannak példák. Egy múlt század elejéről való adat szerint a molnár céh farsangi mulatságának egyik látványossága a kecsketánc volt. „Ezen alkalmatossággal egy embert ketskévé tesznek, az az: mesterséges ketske fejhöz varrott ketske bőrökbe, nagy gyapjas pokrótzba burkolnak, nyakára nagy kolompot akasztanak, és hosszú lántzot kötnek, mellyel azt a ketskés vezed, és mint az olasz a medvét a házak előtt tántzoltatván borra valót szedeget. így, ha mondja neki: komplament Butzi! Akkor a ketske fejet hajt háromszor is. Ismét: achugrándum! akkor nagyot ugrik, mint a ketskebak. Tavább: tántzovandum! ekkor járja a kalamaikót, s a többi — és pedig akár engedelmeskedik a ketske, akár nem, a ketskés még is olyanokat ütöget a hátára, mintegy kong mint az üres hordó tsak nevessenek az emberek."

56 A magyar népélet legkülönbözőbb alkalmain és kalendáris időpontjában jelentek meg a kecskét utánzó játékosok. Népszerűségét az is bizonyítja, hogy a kecskemaszkos játékok egyeden alkalomhoz, vagy egy meghatározott időponthoz sem köthetők. Természetesen, a leggyakrabban a farsangi hagyománykörben találkozunk vele, különösen az erdélyi, kelet-magyarországi, észak-magyarországi és általában a felső-magyarországi falvakban. De éppen olyan kedvelt állatmaszk volt a lakodalmakban — elsősorban a Nagy Magyar Alföldön -, a munkaalkalmak — fonó, dohányfűzés, disznóvágás (disznótor) - játékaiban, valamint a kalendáris napok közül a Luca-naphoz kapcsolódó játékokban. Rendkívül figyelemre méltó azonban, hogy karácsonykor a magyar hagyományban nem fordult elő. Éppen ez az időpontbeli eltérés különíd el a szláv és a román párhuzamoktól. Erről később részletesebben szólunk. Az összehasonlításhoz és a párhuzamokhoz a kelet-magyarországi és általában az erdélyi területeken ismert változataiból említünk néhány példát. A kelet-magyarországi falvakban a kecske alakításának több módját, formáját ismerjük. A kecskemaszk legáltalánosabb formája az, amikor a kecskét alakító játékos térdre ereszkedik, előredűlve jobb könyökére támaszkodik. Bal kezében egy fejszét tart. Bundával vagy gubával terítik le. A fejszét a bunda előreirányított ujjába dugja. Az ujj végét elkötik. Ily módon a kecske fejét és nyakát alakítják ki. A nyakra csengőt kötnek. Olykor valamilyen tárgyból szarvat imitálnak a fejrészhez. Ehhez hasonló kecskealakítás, amikor egy hosszú nyelű fejsze fejére rongyokat csavarnak. Ez a kecskefej. Egy nagy lepedő végével letakarják, összeerősítik. A kecske szarvait rendszerint napraforgószárral imitálják. Az így készített kecskefejre szem-, orr- és szájnyílást korommal festenek. A játékos a lepedő alá bújik. A kecskefejet a fejsze nyelével maga előtt saját fejéhez szorítva tartja. A kecskét alakító játékos vezetővel, a gazdával érkezik a jelenet helyére. Olykor nem egy, hanem két kecskealakoskodót vezet a gazda a farsangi időszakban fonóról fonóra. A gazda eladásra kínálja fel az állatokat. A fonóban jelenlévő legények alkudoznak a kecskére. A gazda azt igyekszik bizonyítani, hogy a kecskéket könnyen meg lehet fejni, nagy tejhozamúak, finom, ízletes tejet adnak. A fejést be akarja mutatni a jelenlévőknek. Ez azonban nem sikerül neki, mert a kecskék ugrálnak és kirúgják a gazda kezéből a fejőedényt, amelybe a gazda megelőzően havat tett. A hó a fonóház padlóján elolvad. Emiatt a háziasszony méltadankodik. A fonóban tartózkodó egyik legény a kecskét borító lepedő alá nyúl és nagy derültség közepette megállapítja, hogy az állatok bakkecskék. Változatok szerint az állat nagyokat ugrott, mekegett, szarvával, fejével böködte, ijesztgette a lányokat, akiknek a lábát, combját, farát a játékos a bunda alól kinyúlva megfogdosta. A nők visongtak és nagy kavarodás keletkezett, ami a fonóban levő legényeknek a lányok ölelgetésére igen