Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások IV.

Irodalmi kapcsolatokra és forrásokra mutat a részeg embert és a jeleségét alakító pár dialógusa. A Nagy Magyar Alföld falvainak lakodalmaiban gyakran előadták. Más alkalmakhoz kapcsolódva ez a játéktípus az egész magyar nyelvterületen ismeretes. Külön figyelmet érdemelnek a dialógus dallamos variációi. A játéknak vagy dalnak az egész nyelvterületen való széles körű elterjedtségéből arra következtethetünk, hogy ez a jelenet a párbeszédes népi színjátékok repertoárjának kedvelt darabja volt. A temetés, a halotti szertartás parodizálása mind formai, mind funkcionális szempontból a legfigyelemreméltóbb lakodalmi színjáték. A Nagy Magyar Alföldön általánosnak tekinthető. A gyakori bemutatás hagyományos, kötött formát alakított ki. A jelenet a valóságos temetési szertartás és halotti prédikáció groteszk utánzása volt. A halottat élesztő mozzanatokban igen gyakran a népi színjátékokban Európa-szerte ismert orvos, illetőleg ahhoz hasonló szerepkörű alakoskodó is megjelenik. A halotti prédikációk szövege többnyire obszcén. A halott falloszát fő attrakcióként mutatják meg csutkával, tengericsővel, sárgarépával stb. imitálva, s vannak példák arra is, hogy a játékos nem az imitációt, hanem a saját falloszát mutatta. Ezeket külön fejezetben vizsgálom. A halottas jelenet a többszereplős játékok közé tartozik, s a bemutatás fontos feltétele a szereplők összehangolt játéka. A játékosok a lakodalom hivatalos vendégei közül valók. A jelenetet egy alkalmilag összegyűlt közönség előtt mutatják be. A temetést parodizáló játék a lakodalmi szokáshagyománynak önálló betétje, abból kiemelhető, függetleníthető része, s ahol bemutatták, a lakodalom szertartásának mindig fontos eseménye volt. A Nagy Magyar Alföld falvaiban lakodalom alkalmával gyakran került sor esküvőt parodizáló jelenetekre, míg ez a játéktípus más magyar területeken főként a farsangi hagyománykörben fordult elő. Az álesküvő szertartásában elhangzó szövegek obszcén jellegűek. A jelenet az eskü, az áldás vagy ima és a szertartás parodizálásán alapul. Ezen kívül a játékosok komikus arckifejezése, a mimika és a hanghordozás nyújtotta a jelenet attrakcióját. Az álvőlegénynek és az álmenyasszonynak a valóságtól alig eltérő ún. arcmódosító maszkja volt. A lakodalomban az utánzó játékok számos változatával találkozunk. Különösen kedvelt volt a mesterségek, foglalkozások és a különböző genre-alakok megjelenítése. A népi szemlélet sajátságosan tükröződik abban, hogy a folklór különböző műfajainak gyakran témául szolgáltak a vándoriparosok, a faluról falura járó kereskedők, a vásárok jellegzetes alakjai, az idegen nemzetiségű személyek és a társadalom perifériájára került alakok. Különösen előszeretettel jelenítették meg ezeket a dramatikus népszokásokban, a színjátéki jelenetekben és a különböző improvizációs játékokban. Gyakran önálló játékban, a jelenet főszereplőjeként lépnek színre, olykor azonban csak mellékalakok, többnyire a felvonulós játékok alkalmával. A lakodalomban a genre-alakok általában egyéni szereplőként jelentek meg. (Részletesebben más fejezetekben.) A mesterséget bemutató játékok kedvelt alakja volt a kovács, a cipész, a borbély, a kéményseprő, a molnár, a kocsmáros, 2a. orvos stb. A jelenetben a foglalkozást, a mesterséget az arra jellemző mozdulatokkal utánozták. A genre-alakokat megjelenítő játékoknak gyakori szereplője volt még a betyár, a huszár, a csikós, a cigány és a koldus. Közkedveltek voltak a nőt, terhes asszonyt alakító jelenetek is. A lakodalmi genre-jelenetek sajátos és a többi más nemzetek képviselőit utánzó alakoskodóktól némileg eltérő alakja a török. A magyar népi dramatikus színjátékszerű szokásokban a török szereplése a nyelvterület egészén gyakori lehetett és mélyen gyökerezik a magyar nép történelmi múltjában. A katonáskodással összefüggő sajátos eseményt elevenítették fel a verbuváló játékok. A verbuválás fő mozzanatainak egyszerűsített, dramatizált megjelenítése az esemény egykori jelentőségét mutatja, amely alkalomnak felidézése mindig mély hatást váltott ki a népi közösségekben. A verbuváló játékokhoz kapcsolódó tánc külön kutatási területet jelent. Hasonlóképpen további vizsgálatra van