Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások III.

Elsőként Strips%ky Hiador mutatott rá arra, hogy halottasházi játékok virrasztáskor valamilyen formában mindenütt ismeretesek hazánkban. A rutén néphagyományból bőséges anyagot közöl.

174 Sajnos, a magyar temetkezési szokásokat leíró közlemények csak érintik a virrasztói játékokat, szórakoztató cselekvéseket. A halottvirrasztás bemutatása kapcsán a játékokra, a szórakozásra vonatkozóan általában a következő utalásokat olvashatjuk. Göcsejben a virrasztók esznek, isznak, olykor imádkoznak, énekelgetnek és játszadoznak.

175 Az Őrségben egy 1818-ból való leírás szerint: „A virrasztóba az ifjak csörgő pálcát szoktak magukkal vinni. Ez egy ollyan fa, a' melynek egyik vége négy, öt, hat felé meg van hasítva, és azzal mulatságbul egymás hátát kongatják. Egy valakit lehúznak, a' szemit befogják, és kettő, három sat. ráhúz. Ha megmondja melyik ütött, lehúzzák azt — ha meg nem mondja, ujjra le húzattatik, és mind addig Csörgő botoztatik, míg el nem találja ki ütött."

176 Vasvárott a virrasztóban meglehetősen vígan voltak, pálinkáztak és mulattak.

177 A baranyai Hegyhát vidékén a vérrasztóban az ifjak mesélgetéssel, játékkal szórakoztak olyan jó kedvvel, hogy harsogott a halottas ház a leányok és a legények kacagásától.

178 Nagyalföldi példák szerint a virrasztó férfiak kártyáztak.

179 A kártyajáték igen gyakori a virrasztás alkalmával. A Maros-Torda megyei Rava községben a virrasztó férfiak a halottasházban kártyázással, meséléssel töltötték az időt.

180 Gernyeszegen, Aranyosegerbegyen a férfiak úgyszintén kártyáztak.

181 Szentgericén az egész éjszakát beszélgetéssel, kártyázással töltötték, s a háziak különös figyelemmel gondoskodtak a vígsággerjesztő italokról.

182 Kártyázással és meséléssel töltötték az időt a Kis-Küküllő megyei Radnóthon, Adámoson és Hosszúaszón.

183 Jankó János írja, hogy az aranyosszéki magyarok virrasztáskor olykor két nap egymás után isznak és kártyáznak.

184 A kalotaszegi magyarok egypa/ágának nevezett kártyajátékot játszottak. A vesztes tenyerétfaka/ánnal megverték, megpalágázfák}^ Zágonban (Háromszék m.) is kártyázással töltötték az időt.

186 Az andrásfalvi székelyek a virrasztóban durákotés kötést játszottak, az asszonyok mesével szórakoztatták egymást.

187 A fentiekhez hasonló példákat tovább idézhetnénk. Mindezekből azt látjuk, hogy virrasztás alkalmával a férfiak többnyire kártyajátékkal szórakoztak, de más játékra is sor került, amint az néhány adatból kitűnik. Maszkos dramatikus játékra a szatmári Felsőbányáról ismerünk példát. A virrasztók a játékkal a családtagokat és a gyászolókat igyekeztek megvigasztalni. Ez a játék a lóalakoskodás, a lómaszkos játékok csoportjába tartozik, a helyi elnevezése: fazekasjáték. Egy embert egy nagy ócska köpönyeggel borítottak be. A játékos a köpönyeg alól egy botot dugott ki, arra egy fazekat tettek, amely a ló fejét alakította. A cserepén szemet, fület, sörényt formáltak ki. Az alakoskodó 174 Strips^ky Hiador. Halottasházi játékok Máramarosban. Erdélyi Múzeum, XXVI. (új folyam: IV), 1909. 180-188. 175 Gönczi Ferenc. Göcsej s kapcsolatosan Hetes vidékének és népének összevontabb ismertetése. Kaposvár, 1914. 360. 176 Mészöly Gedeon: Az Őrség száz évvel ezelőtt. Ethn, XXVIII. 1917. 111-112. 177 K. Kopács László: A kolozsvári hóstátiak temetkezése. Kolozsvár, 1944. 117. 178 Albert István: Halotti szokások a baranyai Hegyhát vidékén. Ethn, XII. 1901. 29. 179 Tiszacsege: K Kovács László: i. m. 116.; Konyár, Sárrétudvari, Kaba, Hajdúhadház, Vámospércs: sgy. 180 K. Kovács Uszló: i. m. 118. 181 Elekes Sándor. Gernyeszegi babonák és népszokások. Ethn, VI. 1895. 51.; K. Kovács Uszló: i. m. 120. 182 Gál Kálmán: Temetési szokások a Nyárád mellett. Ethn, VI. 1895. 224. 183 Sámuel Aladár. Kisküküllő vármegye ref. népének temetkezési szokásai. Ethn, XXIX. 1918. 98. 184 Jankó János: Torda, Aranyosszék, Toroczkó magyar (székely) népe. Budapest, 1893. 217. 185 Jankó János: Kalotaszeg magyar népe. Budapest, 1892. 161. 186 Kovács Bálint. A zágoni nép szokásai és babonái. Ethn, VI. 1895. 396. 187 Sebestyén Adám: A bukovinai székelyek élete és története Madéfalvától napjainkig. Szekszárd, 1973. 205.; Magyarózdi adat: Horváth István: Magyarózdi toronyalja. Kolozsvár, 1971. 143.