Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások III.

Játéd és maszd * * * (Dramatikus népszokásod HIGH A királynő, disznótori alakoskodó. S^eremle, Bács-Kiskun m. egy-egy sajátos cigány foglalkozást imitáltak: teknővájókat, faáru árusokat, üstfo Idolokat, tapaszokat, kosárfonókat, kártyavetőket jelenítettek meg. Sokszor mint kéregető cigányok jelentek meg, akik a gyerekeiknek, a viselős feleségnek kértek ennivalót. Bagamérban (Bihar m.) a cigányasszony batyut kötött a hátára, abba fából faragott bepólyázott gyermekbábut tett. Nagy hasat csinált magának, jelezve, hogy útban van a következő gyermek. A férje panaszos hangon kérte a gazdát, hogy adjon egy kis hurkát, kolbászt az éhező családjának. Mutogatta a felesége nagy hasát, meg a mellét, nézzék meg, mindjárt megszül. A jelenlevők tapogatták az asszony hasát, mellét, nyúlkáltak a szoknya alá, s megjegyzésekkel tréfálkoztak: — Bizony, jó kemény a csecsed, mindjárt leadja a tejet. — Jó kerek hasad van, csak nem ikreid lesznek? A disznótor cigány alakoskodóit Békés és Csongrád megyei gyűjtései nyomán részletesen bemutatja Felföldi Fásuló. A közölt adatok a cigánymaszkos alakok nagy népszerűségét mutatják a békési és a csongrádi disznótorokban is. Endrődön a fonóban öltözött fel 5-6 legény és leány cigánynak. A játék után visszatértek a fonóba, ahol a kapott kóstolót közösen elfogyasztották. A cigányok alakítása a fentiekhez hasonlóan történt. Régi ruhákat vettek fel, derekukat szalmakötéllel kötötték körül. A cigány férfit megjelenítő játékosnak az ágyékához falloszt imitáló piros csutkát, paprikát erősítettek. Rossz tepsit, fakanalat, fúrót vittek magukkal. Ezeket áruba bocsátották. A viselős asszonynak öltözött játékos rongybabával a karján kért elemózsiát a vendégektől. A cigány és a gazda közötti párbeszédből: — Jó estét kívánunk! Messziről jött vándorok vagyunk. Bemehetünk-e megpihenni? — Gyertek be! — Gazduram, ha már itt vagyunk, adjanak egy kis kóstolót!