Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)
Játék és maszk. Dramatikus népszokások III.
662 Játé^pd és maszkpd munbgaCf{aCmab£pr összeölelkezett leány- és legényalakot. 131 Szentkatolnán (Háromszék m.) a farsangtemetés alakjai a bábuk. Egy kerékre három bábut körnek, maszkák mennek utánuk és siratják. 132 A táncos-kerék párhuzamait keresve nyomban feltűnik, hogy az idegen, elsősorban osztrák, német szokáskörben a Hans/ und Gretl Puppenpaar gyakori és figyelmünk e népek hagyománya felé irányul. KlierKarlM. a tuskóhúzásról írt könyvében külön fejezetet szentel ennek a szokásnak. E tekintetben kiemeli a nyugat-magyarországi németek táncos-kerekét már egy múlt századi, 1885-ből való közlés alapján. 133 A magyarországi németektől már említettünk példákat. Ha a németek „őshazájuk" és más országokban való települései felé tekintünk, a párhuzamokat tovább bővíthetjük. Rendkívül fontos példaként említjük a Hansel und Gretel figuráját S chwar^waldhóX. Többnyire ifjú házaspárok a gyermekáldás, a gyermekszületés reményében tehénnel vontatott keréken húzatják magukat végig a falun. A forgó kerék végighúzása általában szerencsét hoz a közösségnek is. Némely helyen a kerék mögött egy ekét húzatnak, amely a földművesek számára biztosít szerencsét és áldást. A Hansel und Gretel más formában összekapcsolódik a nyári napforduló szokásaival. 134 A magyarországi német példákat illetően a schwarzwaldi hagyomány rendkívüh jelentőségét a kapcsolatok terén elsősorban az nyújtja, hogy éppen a „Fekete-erdő" területéről nagyszámú német települt hazánkba, így pl. Tokaj-Hegyaljára is! 135 És ami a német párhuzam fokozott jelentőségét mutatja: a Hansel und Gretel szokás nem pusztán szórakoztató játék, hanem mélyebb funkcionális tartalma van. A keréken forgó pár szokásának avatási jellege, bőséget, termékenységet hozó szerepe a német — ez esetben a schwarzwaldi - néphagyományban való mély gyökerét igazolja. Azokon a helyeken, ahol már a mágikus tartalmát nem találjuk meg - amelyekkel korábban minden kétséget kizáróan rendelkezett -, a szokás funkcionálisan alakult. Az átalakulásnak számos tényezője lehet. Egyet azonban bizonyosra vehetünk: a magyarországi példákat, így a tokaj-hegyaljait is, a már funkcionálisan átalakult szokás párhuzamaiként említhetjük. Ez azonban számunkra egyúttal azt is jelend, hogy táncos-kerékké alakult Hansel und Gretel Tokaj-Hegyalj ára idegen hagyomány körből került. A tokaj-hegyaljai szőlőművelés hagyománykörének vizsgálata során fordítsuk most figyelmünket egy úgyszintén látványos, de az előbbinél sokkal nagyobb jelentőségű szokásra, a bodnártáncta, amelynek a párhuzamai, variánsai még közelebb visznek bennünket a kapcsolat és az eredet megállapításához. A bodnártánc Tokaj-Hegyalján két községben, Erdőbényén és Mádon volt ismeretes, éppen azokban a községekben, ahol Bacchusszal, illetőleg a táncos-kerékkel is találkozunk. Mádon a tánc bemutatására a bodnárbálon került sor. Századunk elején, 1905-ben Balogh Ferenc^ röviden ismerted a bodnártáncot, később, 1934-ben Gönyei (Ebner) Sándor 137 az egyes mozzanatok pontos leírásával mutatja be az erdőbényei bodnártáncot. A párhuzamokat, az összehasonlítást illetően számunkra elegendő a főbb mozzanatok ismerete: „A bodnártáncot bodnárlegények, csupán férfiak járták. Nemzetiszínű szalagokba csavart abroncsot hozva kezükbe, jöttek a táncterem közepére s azzal 131 Makkal Endre—Nagy Ödön: Adatok téli néphagyományaink ismeretéhez. Kolozsvár, 1939. 188. 132 Balázs Márton: Adatok Háromszék vármegye néprajzához. Sepsiszentgyörgy 1942. 126. 133 KlierKarlM.: Das Blochziehen. Ein Faschingsbrauch von der Südostgrenze Österreichs. Eisenstadt, 1953. 44.; További párhuzamokra 1.: Gugit^ Gustav. Das Jahr und seine Feste im Volksbrauch Österreichs, I. Wien, 1949. 23.; Schmidtljeopold: Bauernfasching im Burgenland. Österreichische Zeitschrift für Volkskunde, XXIII/72 .1969. 134. 134 Fehrie Eugen: i. m. 149-150.; A szokástiltásra 1783-ból: Bader Karl S.: Die Fassnacht in der Baar im Spiegel historischer Zeugnisse. Masken zwischen Spiel und Ernst, Volksleben, Nr. 18. 1967. 214. 135 Balassa Iván: A tokaj-hegyaljai német telepítések történetéhez. A Herman Ottó Múzeum Evkönyve, XII. Miskolc, 1973. 292 kk. 136 Balogh Ferenc, i. m. 304. 137 Gönyey (Ebner) Sándor. Az erdőbényei bodnártánc. Ethn, XLV. 1934. 74—77.
