Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)
Játék és maszk. Dramatikus népszokások III.
650 Játékpd és maszkpd munítyiaíkyi(mak&gr A drótostótnak a menetben fontos szerepe volt, mivel lánccal megkötve egy medvét is vezetett. A medvéi többnyire szalmakötéllel becsavart legény alakította. A drótostót egy korbáccsal időnként ráütött a medvére. Az utcakereszteződéseknél vagy ott, ahol nagyobb volt a közönség, megállt és a medvét táncra kényszerítette. A medve eseden mozdulatokkal táncolt, amin a nézők sokat nevettek. A felvonulás menetét szintén egy genre-alak zárta be: kétkerekű kocsiján egy lóval a fuvaros és a felesége. Az asszonyt egy legény alakította. A férj az asszonynak fogdosta a mellét, felemelte a szoknyáját stb. A nádudvari szüred felvonulás genre-alakjai között kétségkívül a legfontosabb szerep a vándor szlováké volt. Úgy gondolom, hogy ebben a szerepben két genre-alak kapcsolódott össze. A drótostót eljátszotta a medvetáncoltató szerepét is. A medvetáncoltató a magyar nyelvterületen mindig idegen nemzetiségű ember volt, szinte kizárólag román. A két szerep természetszerűleg kapcsolódott egybe a nádudvari népszokásban. A drótost megjelenítő játékos kitűnően alakította a medvetáncoltató szerepét is, és így méltán kiérdemelte a közönség elismerését. Az eddigi példák is mutatják, hogy a drótostót, a tollas %sidó és a cigány a szüreti felvonulások jellegzetes alakoskodói voltak. Természetesen, számos más alak is megjelent a felvonulók között, így pl. a bakter, koldus, csikós, betyár, török, különböző vándor mester és árus, mint pl. az üstfoltozó, a kéményseprő, a bosnyák árus és sok helyen szerepelt a bohóc is. A Debrecen környéki szüreti felvonulások sajátos alakoskodója volt a Bugyi házaspár. Földesen kétkerekű kordén ült Bugyi és Bugyiné. Mindketten régi, szakadozott, rongyos ruhába öltöztek. Bugyi egyik lábára csizmát, a másikra bakancsot hűzott. A felesége egy női ruhába öltözött legény volt, akinek kukoricabajuszból készítettek hajat, két félbevágott tök imitálta a mellét. Karjában egy rongybabát tartott, amit időnként „megszoptatott". A Bugyi kordéja haladt a menet élén. A kordét lehetőség szerint szamár húzta. A kétkerekű jármű egyik kereke kisebb volt. A felvonulók között ágánynak öltözött alakoskodó, drótostót és tollas zyido is haladt. Ez utóbbi egy zsákban tollat vitt, s a nézők közé szórta, ahol az ablak nyitva volt, a házba is beszórt egy-egy marékkal. A Bugyi talyigás és felesége elmaradhatatlan alakjai voltak a sárrétudvari és a nádudvari szüreti felvonulásnak is. Ez utóbbi helyen a Bugyi Sándornak nevezett alakoskodó feleségével, Erzsók asszonnyal ült a talyigában, amelynek mindkét lőcsére egy-egy disznótököt szúrtak. Az asszonyt egypuccosan öltözött legény alakította. Bugyi a közönség előtt meg-megcsókolta a feleségét. Egy-egy utcasaroknál, ahol a menet megállt, a férj tüsszentett és hirtelen felkapta a felesége szoknyáját, hogy abban megtörülje az orrát, miközben az asszony combja, bugyogoja láthatóvá vált. A nézők nagy derültséggel, nevetéssel nézték a jelenetet. Ilyen és ehhez hasonló mozzanatokon a közönség jól szórakozott. 104 A szüreti felvonulások maszkos alakoskodói igen gyakran - különösen a számottevő szőlőkultúrával már nem rendelkező helyeken, ahol a szüreti táncmulatságokat felújították — a dramatikus népszokások különböző alkalmaiból — farsang, fonó, lakodalom stb. — kerültek a felvonulás menetébe. Az alábbiakban egy jelentős szőlőkultúrájú terület, Tokaj-Hegyalja szüreti ünnepségének menetét, alakoskodóit mutatom be. Ezek közül néprajzi szempontból különösen a török alakja, és a Bacchus figurája vonja magára a figyelmet. A hegyaljai szüred népszokásokról Erdész Sándor nyújtott áttekintést. 103 Korábbi adatok és újabb gyűjtések nyomán az olaszliszkai, a mádi és részint a tokaji felvonulásról adunk képet. A szüreti felvonulást lezáró mulatságot Olaszliszkán kapásbálnak nevezték. A két világháború közötti időben a szőlőmunkások maguk közül 3—4 idősebb gazdát választottak. Ezek a kapások közül 4 sáfárt és 12 vőfélyt kértek fel. A sáfárok és a vőfélyek egy-egy koszorúslányt választottak és kérték 104 Bugyi talyigásról rajzos levelezőlapok, tréfás írások is megjelentek. Béber I Jis%ló: Bugyi Sándor. H.—b. Napló, 1972. IV. 9. 105 Erdész Sándor: i. m.
