Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)
Játék és maszk. Dramatikus népszokások III.
betyárjátéknak, s ezért volt indokolt a komolyabb előkészület. A játékosoknak meg kellett tanulni a szöveget, a mozgást stb., hogy a játék zökkenőmentesen peregjen. A betyárjáték szereplői: kocsmáros, Sári, a kocsmáros felesége, Panni a leányuk, 4 betyár, 2 pandúr, 2 kereskedő, bakter, kerestető. Öltözetük, kellékeik: a kocsmáros pantallóban, kopott, háromnegyedes kabátban lépett színre. Bajusza és derékig érő szakálla kenderszöszből készült. Rossz micisapkát húzott a fejére. Szájában hosszú szárú tajtékpipa. Derekát madzaggal kötötte körül. Felesége, Sári, fekete női ruhát húzott magára. Fekete fejkendőjét turbánszerűen kötötte meg. Lábát fekete női harisnya fedte és női cipőt viselt. Leányuk, Panni cifra női ruhában jelent rneg, piros fejkendőjét turbánszerűen kötötte meg. Lábán női harisnya és félcipő. Mindkettőjük arcát és száját pirosra festették. Bepúderozták és illatosították magukat. A betyárok bő gatyában és lobogós ujjú ingben voltak. Rézgombos lajbit öltöttek magukra. Lábukon sarkantyús csizma. Piros keszkenővel övezték derekukat, abba tűzték fegyvereiket. Az I. betyárnak játékpisztoly és 3 kés, társainak viszont csak korbács és egy kés volt az övébe dugva. Mind a négyüknek a kezében fokos. Pörge kalapjukra nemzetiszín szalagot kötöttek. Hajukat úgy fésülték két oldalra, hogy kalapjuk alól kilátszódjon. Arcukat halványan bekormozták. Kenderszöszből kis bajuszt ragasztottak. A pandúrok öltözete hasonlít a régi csendőr ruhához. Rendszerint szabadságon levő katonától kérték kölcsön az egyenruháját, vagy idősebb katonaviselt emberek meglevő régi egyenruháját szerezték meg. Az I. Pandúr a parancsnok szerepét alakította, szakaszvezetői rangban. Parolinjára három csontcsillagot varrtak. A II. Pandúrnak, a beosztottnak nem volt rangjelzése. Fejükön ünneplő fekete kalapot viseltek, amelynek a közepét csúcsosra kinyomták. A kalap karimáját fekete cérnával az állukhoz erősítették. Kellékük volt még: derékszíj, vadásztáska, puska. Ez utóbbi fából faragott fapuska. Továbbá a szurony, amit a derékszíjra erősített tokban egy disznóölő kés helyettesített. A II. Pandúr derékszíjába két láncdarab volt tűzve. Ezekkel kötötték össze a betyárok kezét. A kereskedők ünneplőruhában voltak. Viseletükben a városi, „úri" emberek öltözetét utánozták. Kezükben aktatáska, abban papírlapok, noteszek. Belső zsebükben régi papírpengősökkel kitömött pénztárca. Szivarzsebükből ceruza vagy töltőtoll látszott ki. A bakter nagy gubát vett magára, fejére pedig kucsmát húzott. Szájában pipa lógott. Bal kezében lámpást tartott, jobb kezével egy botra támaszkodott. A kerestető'hétköznapi parasztviseletben jelent meg. A játékhoz szükséges további kellékeket mindig a színhelyen, a fonóban szedték össze. így pl. a kancsót, poharakat, tányérokat stb. A bort a kocsmáros cipelte egy vagy két demizsonban. A betyárjáték bemutatásához, a játék színszerűsége miatt, szükséges volt a fonók előkészítése az előadásra. A játékosok a lányokkal együtt megbeszélték, hogy melyik háznál jöjjenek össze fonni. Egy-egy falurészen 4-5 fonó készült fel egy este a betyárfarsangosok fogadására. így természetszerűen, maguk a fonóbeliek is belekapcsolódtak a játék megszervezésébe. A betyárjáték nagy élményt jelentett mindannyiuknak, ezért mindenki örömmel és készségesen állott rendelkezésükre a kellékek megszerzésétől a játék lebonyolításáig. Az előadás ideje alatt sem csupán nézők, hanem közbeszólásaikkal maguk is cselekvően bekapcsolódtak a játékba. A megfelelő előkészületek után, este 7 óra tájban indultak el a szereplők. Előre megbeszélték az előadás helyének a sorrendjét és aszerint értesítették a fonókat. A játékot irányító személy, esetünkben Szob György, fokozottan figyelmeztette, különösen az új szereplőket a legfontosabb tudnivalókra, főleg az elhelyezkedést és az előadást illetően. A fonóba a kerestető lépett be elsőnek. KÉREZTETŐ: — Jó estét kívánok. BENTIEK: -Jó estét.
