Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások III.

HÁZIGAZDA: — Isten áldjon meg benneteket. A játékosok összegyűjtötték a pénzt, összeszedték a poharakat, kancsókat és elhagyták a fonót. Egy este 4-5 helyen bemutatták a lakodalmas játékot. Utoljára oda mentek, ahol a játékosok a leányokat illetően a legérdekeltebbek voltak. Ott megtörtént, hogy reggelig táncoltak.

26 3. A lakodalmat utánzó jelenet Ajakon (Szabolcs m.) a külsődleges megjelenésre, a dalolásra, táncra és a vőfély obszcén jellegű beszédére épült. A játék résztvevői: menyasszony, vőlegény, vőfélyek, örömanya, örömapa, násznagyok, nyoszplyólányok, legények, zpnészpk. A nőket férfiak alakították. A lakodalmasok megjelenése minden fonóban nagy érdeklődést váltott ki, mert ürügyül szolgált a fonás abbahagyására. A vőfélyvers olykor elmaradt, mert a mulatság a megérkezéskor megkezdődött, s azután az ifjú pár a násznéppel indult a következő fonóházba. Öltözet: A menyasszony bő szoknyába öltözött. A felsőruha fehér selyemből volt. Fehér mellényt vett fel. Mellét rongyból alakították. Gyöngyökkel és tükröcskékkel díszített koszorúval övezték a fejét. A hajába zöld szalagot fontak. Vállán selyemkendő. Kezén fehér kesztyű, bal kezében virágcsokor. A vőlegény zsinóros kabátot és nadrágot, magas tetejű kalapot viselt. A kabátjára fehér bokrétát tűzött, kezére fehér kesztyűt húzott. A vőfélyeken ünneplőruha, kezükben szalagokkal díszített görbebot. Kalapjukon bokréta, nadrágjuknál rózsás kendő. Az örömanya fekete ruhát, fekete fejkendőt viselt. A kontyát a kendő alatt egy félliteres bádogbögrével alakították. Az örömapán ünnepi öltözet volt, nagy szélű, szalagokkal díszített kalapot vett fel. Szöszből bajuszt ragasztott. Kezében görbebotot tartott. A násznagyok görbeszárú csizmát, zsinóros nadrágot, bőrkabátot, szürke kalapot viseltek. A nyoszplyólányok piros szoknyában, piros mellényben voltak, fehér kötényt kötöttek, tarka fejkendővel borították a fejüket. Kezükben kendőbe csomagolva pogácsát vittek. A zenészek a cigánymuzsikusok öltözetét utánozva jelentek meg. Arcukat korommal kenték be. A hangszerük imitáció volt. A hegedű kukoricaszár, a bőgő egy rossz teknő, kihúzva rajta 1-2 zsinór vagy drót. A vonó egy bot. A kísérők ünnepi ruhát viseltek, mellükre egy piros csíkos kendőt erősítettek, ami a násznéphez való tartozásukat jelezte. Az ajaki lakodalmasok előzetes felkészítést, próbát nem tartottak, mivel csak a vőfélynek volt szöveges szerepe. A lakodalmi menet felállását mindenki ismerte, s miután elkészültek, két küldött előrement, hogy a fonóba való bemenetelre engedélyt kérjen. Az utcán lakodalmi nótákat daloltak. Az engedély megkapása után a következő nótával mentek be a fonóházba: Ezt a kerek erdőt járom én, Ezt a barna kislányt várom én, Ez a barna kislány viola, Én leszek a szomorítója. A lakodalmasok a fonóban először táncoltak, majd három-négy tánc után a nagyvőfély szólt a közönséghez: Tisztelt vendégek, nem a sertés röfög, Menyasszonyunk alsó része dörög. 26 Panyolán és Szamosszegen több szövegvariánst, részleteket jegyeztünk le. A két teljes változatot 1. Ferenc^i Imre— Ujváry Zoltán: Farsangi... i. m. 37—51.