Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramadkus népszokások II.

Legalább hát, pokoldugó, igyad a bort pohárbul! Nem vagyok én finnyás gyomrú: megiszom én csobánbul. Megiszom én, megiszom én, megiszom én csobánbul.

75 Az ehhez hasonló szövegnek dallammal közli a változatát Ber%e Nagy János

16 a baranyai Püspökbogádról és Bánfáról. Ez utóbbit mutatjuk be. 10. Gyere haza a kocsmábul Részögöknek címöre! Úgy, hát te is itt vagy, asszony? Gyermekek ijesztője? Hogy a bortul fúlaggy meg! Gyere, rózsám, csókolj meg! Gyere, rózsám, gyere, rózsám, Gyere, rózsám, csókolj meg! Gyere haza, az adósok Majd kihúznak a pénzér! Ereggy haza, mondd meg nekik, Itt is sok kell a borér! Oh! te részögös disznó! Mindig iszom, lásd mii jó! Mindig iszom, mindig iszom, Mindig iszom! Lásd mii jó! Gyere haza, vegyél ruhát, Meggyünnek a hidegek! Majd adok botot a hátadra, Lesznek azok melegek! Oh, ne öjj meg il korán! Hozza a bort szaporán! Hozza a bort, hozza a bort, Hozza a bort szaporán. Ha te meghalsz, részög disznó, Mit tegyünk a fejedhöl? Nyolc pár kolbászt, négy fiaskó bort Tegyetek a fejemhöl! Hogy a bortól fullaggy meg! Gyere, rózsám, csókojj meg! Gyere, rózsám, gyere, rózsám, Gyere, rózsám, csókojj meg! A dal népszerűségét mutatja az, hogy a hosszabb-rövidebb variációi több korai dalgyűjteményben is előfordulnak, sőt, néhány analógiában az előképét felfedhetjük már Palócai Horváth Adám gyűjteményében is. A rövid, tömör népdallá folklorizálódott változatára legjobb példaként egy palóc népdalgyűjteményből idézünk.

77 Gyere haza a korcsmából, Akasztófa címere. Feleségem te is morogsz. Gyermekek ijesztője? O te ember ily korán... Bort ide hát szaporán, Bort ide hát, Bort ide hát szaporán. Odahaza az adósság Majd lerágja a nyakam. Hidd el, asszony, a korcsmában Több adósságom is van. Oh te drága pikulus... Eledelem bor és hús, Eledelem, Eledelem bor és hús. A dalváltozatot a lakodalomban és társas összejövetelek alkalmával gyakran énekelték. Gömöri gyűjtéseim során mint fonóbeli nótát említették. Feltételezhető, hogy azokon a helyeken, ahol a nótaváltozat előfordul, a játék, a párbeszédes dramatikus jelenet is ismeretes volt, bár kétségkívül el75 Simonyi Zsigmond: Népdal. Magyar Nyelvőr, III. 1874. 568. 76 Bence Nagy János: i. m. III. 136. 77 Schorn Arnold: Palóc népdalok. Budapest, 1911. 123-124.