Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)
Az agrárkultusz kutatása a magyar és az európai folklórban
JA termékenységi mágia, az aratási szo^áso^és a gabonaszeíleme^Trazer J. Ç. elmétetében Az agrárkultuszok kutatásának a természeti népekre való kiterjesztése Mannhardt W. világhírűvé vált nagy követője, Frazer J. G.-nak a munkásságához kapcsolódik elsősorban. Méltó, hogy különösebb hangsúllyal foglalkozzunk tevékenységével. Az agrárrítusok kutatója bármilyen problémával foglalkozzék, valamilyen irányból föltétlenül eljut Mannhardt W-hez és a több sikert megért Frazer J. G.-hoz: a kutató vagy tőlük indul, vagy hozzájuk tér meg. Az európai néprajzi irodalomban az agrárkultusz kutatása területén ez általánosan megfigyelhető. De nemcsak az agrárrítusokkal kapcsolatban áll ez így, hanem általában a kalendáris szokásokkal. A kalendáris szokások számtalan ponton kapcsolódnak az agrárkultúrához és így az idevonatkozó eredmények a mi figyelmünket sem kerülhedk el. Frazer J. G munkásságát, életművét, a The Golden Boughot nemcsak az etnológusok, hanem vallástörténészek, ókortörténészek, a társadalomtudományok más kutatói méltóképpen értékelték, bírálták. Működéséről összefoglalóan az utóbbi években magyar nyelven és magyar etnológus tollából is olvashattunk. 110 Mi most itt elsősorban azokat a kérdéseket emeljük ki, amelyek az agrárrítusok elvi kérdéseivel összefüggésben állanak. Mint ahogy arra utaltam és már többen rámutattak, Frazer J. G. a legtökéletesebb figyelmet szentelte a Mannhardt W. által tárgyalt agrárszokásoknak, és az összehasonlítás anyagát az egész földkerekségre kiterjesztette. 111 A The Golden Bough számos kapcsolatot tudott felmutatni egyfelől az európai népek szokásai és hiedelmei között, másfelől a természeti népek szokásai és hiedelmei között. Ezek az összehasonlítások a kutatást évtizedekig a legerősebben befolyásolták. 112 Mannhardt W. eredményeit szinte minden változtatás nélkül átvette és ezáltal általános elismerést szerzett nekik. 113 Egyes vélemények szerint Mannhardt W teóriáit Frazer J. G. emelte magasra, ő népszerűsítette és őáltala vált a kezdeti időszakban általánosan elfogadottá. 114 Az ő műve szolgáltatott kellő elégtételt Mannhardt W elméleteinek. 115 Az alapot tehát készen kapta, amelyre a saját eszmerendszerét felépítette. Elméleteinek fundamentumát azonban Mannhardt W.-nél sokkal mélyebbre ásta és szélesítette. A kultúra egészét vizsgálja, és így kerülnek művének lapjain egymáshoz közel a távoli népek, az eltűnt népek az élőkkel, a primitív néptörzsek kultúrája a klasszikus népek és az újkori európai népek kultúrájával. Különösen nagy és tartós volt Frazer j. G. hatása a természeti népek mítoszainak, rítusainak vizsgálatával kapcsolatban. Ezekkel összefüggésben a vallástudománynak a primitív népekre vonatkozó majdnem valamennyi kérdését felvetette és rendkívül nagy értékű új nézeteket fejtett ki. 116 Lássuk idevonatkozóan elsőként a mágiával kapcsolatos elméletét. Frazer J. G a dolgok kezdetére, élére a mágiát helyezi, szemben azokkal, akik az animizmus feltételezéséből indulnak ki. Frazer J. G szerint a különböző hiedelmek, szokások és szertartások a mágikus világképen alapszanak. 117 A mágikus szokások úgy alakultak ki, hogy a dolgok természetes menetét, folyamatát megszakította valamely rendkívüli körülmény és ezt az ember jó vagy rossz, 110 Bodrogi T., 1965. 5-12.; Cocchiara G., 1962. 397 kk. 111 Nilsson M. R, 1941. I. 8. 112 Vries]., 1939. 89. 113 Weber-Kellermann L, 1965. 20. WASydoivC W., 1948a. 92. 115 Cocchiara G., 1962. 396. 116 Nilsson M. R, 1941. I. 37. 117 Bodrogi T., 1965. 8.
