Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)
Játék és maszk. Dramadkus népszokások II.
1. Tisztelt násznagy uram és vendégsereg! Itt vannak ezek a híres fáró népei! Hol vettétek magatokat, hogy ilyen csúnyák vagytok, Tán a föld alól jöttetek az emberek csúfjának, Vagy idegen országból népeknek bámulatára? Nálunk az ilyen jószágok taligát húzgálnak, Elfáradt juhásznak élelmet horgásznak. Szervusz jó barátom, téged ismerlek, Együtt voltunk a nagy háborúban, De mikor a nagy ágyú megszólalt, Te tettél a nadrágba, elég büdös volt. Neked is láttam azt a kipedrett bajuszodat, A kutya dörgölje hozzá a valagát, Hogy az erős hasmenés sűrű leüléssel, Ritka felállással essen belétek! (A nőnek öltözött alakoskodók felé fordulva) Hát ti, jámbor női cselédek, Nektek mi jókat is mondjak? A reggelitek legyen édes meleg tej, Amit az apátok a macskától kifej, Dél-ebédetek egy nyúzott hörcsög, Vacsorátok legyen egy nagy sóhajtás, Hogy míg éltek, rajtatok legyen a f.. .ás! Házatokban legyen rettentő nagy vagyon, Ha ti kimentek, a két majom, Akkor bent semmi se maradjon. Virágozzatok, mint a disznótök, Szeressétek egymást, mint a kutya, macska! No, de most már elég lesz ebből ennyi, Ti mutassátok meg, mit tudtok! (Nádudvar) 2. Hol vettétek magatokat, jaj, de csúnyák vagytok! Ki faragott titeket, de bárdolatlanok vagytok! Talán a föld alól jöttetek szép hazánk csúfjára, Vagy pedig e nép csudájára? Minálunk az ilyen emberek taligát húzgálnak, Juhász legényeknek élelmet hordoznak. Mihozzánk jöttek zabszalmából szőtt erős gatyába, Inget vettetek dirib-darab rongyból magatokra. Hideg ellen jégből van a süvegetek, Mert fejetek nem állja a meleget. Bolhabőrből van jó erős csizmátok, Kire még Kain szedett ráncot. Te, bakkancsos, ki itt állsz előttem, Látom elég nagy vagy, Fejed olyan, mint egy jó kerékagy. Kendnek is látom azt a nagy bajuszát, kipált száját, A kutya húzgálja rajta a szaros valagát. Téged ismerlek, pajtás, láttalak Morvába, Makor beleraktál a gatyába. Házatokban legyen tömérdek sok vagyon, Hogy mikor kimentek belőle, semmi se maradjon. Reggelitek legyen jó édes tej, Amit anyátok apátokból kifej. Déli ebédetek legyen egy nyúzott hörcsög, Mitől gyomrotokat rángassák a görcsök. Vacsorátok legyen egy hosszú sóhajtás, Holtig legyen rajtatok a cifrafosás. Makula sátorába legyen lakásotok, Egymásról a húst mardossátok. Pestről Budára vigyenek megkötözve, Mert a vármegye székit ti fostátok össze. Igen elég volt már ebből ennyi, A bőgős fossa a markotokat teli. (Nádudvar) A nevetést, a szórakozást számos tréfás kiszólással fokozták, mint pl. „Amilyen e% a betű, apád olyan tökül" Vagy: „Templom alatt tekerik a gú^st, a fekete fene egye le rólad a húst. "
