Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)
Játék és maszk. Dramatikus népszokások I.
kinthető. Természetszerűleg, a lokális kapcsolatok egyáltalában nem elhanyagolhatóak, hiszen ilyen átvételek után lehetőség nyílik az átvett szokáselemeknek a befogadó közösség etnikai területén való szétáramlására. A román és a magyar teriomorf maszk kapcsolatában azt az első stádiumot láthatjuk, amikor az átvétel egy maszk, egy szokás megnevezésére vonatkozik. Nem teljes szokásátvételről, vagy jelen esetben maszkátvételről beszélhetünk, hanem a hagyományban már ismert teriomorf maszk nevének a felcseréléséről. Ezt a következők mutatják. Az erdélyi magyaroknál, ahol a turka szó ismeretes az A. típusú teriomorf maszkos játék jelölésére, a szokás kizárólag a farsangi hagyománykörben fordul elő. Ez a játék az erdélyi magyarságnál mindenütt a farsanghoz kapcsolódik és kecske-alakoskodás, kecskésjáték néven ismeretes. Mint említettem, a román néphagyományban a turca a karácsonyi ünnepkör szokáshagyományába tartozik. És még egy fontos mozzanatra kell utalnunk. Úgyszintén fentebb említettem, hogy az A. típusú maszkkal alakított állat a játékban való megjelenésekor vagy „négy lábon" (A/1. típus), vagy „kédábon" (A/2. típus) áll. A magyar hagyományban kizárólag az A/1. típus, az erdélyi románban pedig az A/2. típus ismeretes. Ez is azt igazolja, hogy a magyar néphagyományban csak névátvétel történt, lényegében ott, ahol a magyar és a román közösségek kapcsolatban voltak egymással. Az erdélyi magyar néphagyományban tehát az A/1. típusú teriomorf maszk volt ismeretes, amelyet kecskének neveztek, és ebben némely helyen a román kapcsolatok következtében turka névcsere következett be, anélkül, hogy a szokás funkciójában, bemutatási időpontjában, formájában stb. változás következett volna be. Azerdélyiinteretnikuskapcsolatokatilletőenmegemlítjük,hogyatörténetiDél-Magyarországon, az egykori Temes és Torontál megye területén élő bolgárok farsangi felvonulása turka vagy csurka néven ismeretes. Nyilvánvaló, hogy az e területre települt bolgárok a román népnyelvből vették át ezt a fogalmat a maszkos felvonulás megjelölésére. Bulgáriában ez a szó ismereden, mint ahogy a Déli-Kárpátokon túli román területen is eltűnik a turca fogalom. A Kárpát-medence belső területén élő bolgárok nyelvébe került turka szó szép példája az interetnikus kapcsolatoknak, függedenül attól, hogy a szóval együtt a kapcsolatos teriomorf szokás átvételére adatok nem mutatnak. Az említett területen a bolgár és a román kapcsolat irányát a szerbek, illetőleg a horvátok felé is követhetjük. Bánátban az A/2. típusú teriomorf maszk megjelölésére ismeretes a turka, illetőleg a curka, amelyek egymással ekvivalensek. A turka és a curka feltételezhetően nem átvétel a bánáti szerb nyelvben, hanem a Bánátba települt román lakosság hagyományának az emléke. Rendkívül figyelemreméltó viszont a horvát turica Dubrovnikből (Dalmácia). A farsangi szokásokban turica néven ismert maszkról Karadzic Vuk tesz említést és őt idézik a későbbi kutatók. 310 A dalmáciai példához Erdély, illetőleg Bánát felől a területeket összekötő láncszemek hiányoznak. Ez esetben a szó migrációjára, illetőleg népcsoport kolonizációra gondolhatunk a maszk és a szokás közvetlen kontaktusa nélkül. Ha a Kárpát-medence déli területeinél tovább haladunk déli és keleti irányba, akkor azt tapasztaljuk, hogy ennek a maszknak a turca elnevezése megszűnik (ha a dalmáciai adatot szórvány példának tekintjük). Rendkívül figyelemreméltó azonban, hogy ennek a teriomorf maszknak a párhuzamait megtaláljuk Munteniában, a Kárpátok és a Duna közötti román nyelvterületen. A maszkos játékot azonban nem turca, hanem bre^aia néven ismerik. Hasonlóképpen a bre^aia név fordul elő Bulgáriában is ennek a maszkos alakoskodónak a jelölésére. A kapcsolatok és az összefüggések 310 Karadzic Vuk: Zivot i obicaji naroda srpskoga. Beograd, 1947.; Drobjakovic Borivoje: i. m. 195.; Schneeweis Edmund: i. m. 127.; G avatni Miiovan: i. m. 194.; llic Mirjana: i. m. 45—64.; Uő.: Kolekcija klocalica-serbula u Vojvodanskom Muzeja. Rad Vojvodanskich Muzeja, 12-13. 1964. 235-238.; L. még: Kuret Niko: Problèmes de typologie du masque populaire un Europe. In: Actes du Congres Européen de Folklore (Annuaire, XV. 1961-1962). Bruxelles, 1967. 107-119.
