Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)
Játék és maszk. Dramatikus népszokások I.
A karácsony éjszakai étkezésre hagyományosan mindig hurkát sütöttek kemencében. Az asztalra szénát tesznek és arra helyezik a tepsivel a sült hurkát. Hagyományos étel még karácsony éjszakáján a mákkal vagy dióval ízesített babájka. Ezt a tésztát pálcika vékonyságúra sodorják, megsüdk, majd apró darabokra felvágják és azután megfőzik. A közös vacsorával befejeződik a karácsony este megünneplése. A szokás bemutatása után most a szláv eredet, kapcsolat kérdését vegyük vizsgálat alá. Mindenekelőtt szükséges hangsúlyoznunk, hogy a kecskejátékot karácsonykor csak Hajdúdorogon játszották. A környező falvakban nem ismeretes. Hajdú-Bihar megyében néhány román településű községben turka néven ismerik a szokást és ugyancsak karácsony este mutatták be. Ezek a román községek Hajdúdorogtól nagy távolságban (mintegy százötven km) vannak és így ezekből a községekből a közveden átvétel egyáltalában nem tételezhető fel. Ezt kizárttá teszi az is, hogy a közbeeső magyar falvakban a kecskével való járás karácsony este ismeretlen szokás. A szláv kapcsolat feltételezésére Hajdúdorog települése, a lakosság vallása nyújtja az első adatokat. A város történetét részletesen feldolgozó munka nem jelent meg. A településre és a lakosság nemzetiségére vonatkozó adatok szórványosan fordulnak elő a hajdúsággal foglalkozó különböző tanulmányokban. Ezek az elszórt adatok gyakran egymásnak ellentmondóak. A XVII. századból származó adatok arra mutatnak, hogy délszláv lakossága is volt a községnek. Rác nemzetiségű lakosok kerültek oda katonai szolgálatok ellátására az akkori Dél-Magyarország területéről. A katonák vezetői között öt rác, sőt egy albán-görög nevű kapitányt is említenek a források. 252 Rác nemzetiségű katonák letelepülése Hajdúdorogon és a környékén egyáltalában nem kétséges. 233 A problémát az a kérdés jelenti, hogy a rácok száma mennyi lehetett, és több évszázad után egyáltalában ki lehet-e mutatni a lakosság kultúrájából olyan elemeket, amelyek az idegen etnikumra utalnak? Hajdúdorog lakossága nyelvében teljesen magyar. Egy 19. század közepéről származó leírás Hajdúdorogról hangsúlyozza, hogy a város lakosai tisztán magyarok. Ugyanakkor azonban ebből a közleményből igen értékes adatot kapunk éppen az idegen eredet vizsgálatához. A közlemény szerint Hajdúdorog lakosságának van egy jellegzetes tánca, amelyet dórának neveznek. 254 A dóré nyilvánvalóan azonos a szláv, közelebbről a szerb kólóval, és így a délszláv kapcsolat a népi kultúrának ezen a pontján szinte bizonyosra vehető. A múlt század második felében a hajdúdorogi lakosság idegen eredete még élt az emberek emlékezetében. Világosan kitűnik ez egyes auktorok megjegyzéséből, amely szerint Hajdúdorog görög katolikus lakosságát oroszoknak vagy oláhoknak nevezik, illetőleg, amely tévesnek tartja azt a véleményt, amely szerint Hajdúdorog lakosai elmagyarosodott rácok. Itt kell megjegyeznünk, hogy a múlt század végén Hajdú-megyében 9264 görög katolikus vallású lakos volt és ebből 7500 Hajdúdorogon 252 Császár Edit. A Hajdúság kialakulása és fejlődése. Debrecen, 1932. 27.; Egy összeírásban olvashatjuk: „.. .in oppido Dorogh omnes Rasciani et Rutheni exemplariter uniú " Györfjy István: A hajdúk eredete. Budapest, 1927, 5. 253 Hajdúdoroghoz közeli Vid községnek rác lakossága volt. A török harcok idején elnéptelenedett. Vid falu rác lakosságáról népmonda a szájhagyományban még ma is ismeretes. Porcsalmy Gyula: Hajdúböszörmény rövid története a Hajdúkerület megszűnéséig. Debrecen, 1963. 12-14.; A rác település emlékét őrzi sok helynév, utcanév más városokban is, amelyekből arra lehet következtetni, hogy rácok valószínűleg több helyen letelepültek. így pl. Hajdúböszörmény egy részét rác-oldalnak nevezik. Porcsalmy Gyula: i. m. 13.; Régebben Hajdúnánást RáczNánásnak, Újfehértót Rácz-Uj-Fejértónak is nevezték. Nagykállóban pedig még a század elején volt egy Kis rác és Nagy rác elnevezésű utca. lengyel Endre: A görög katholikus egyház Szabolcs vármegyében. In: Magyarország vármegyéi és városai, Szabolcs vármegye (Szerk.: Borovs^ky Samu, Budapest, 1900) 342.; A Hajdúsággal kapcsolatban bő irodalommal 1. S^abó István: A hajdúság kialakulása. Debrecen, 1956.: L. még Rác^ István: Couches militaires issues de la paysannerie libre en Europe orientale du XV e siècle au XVII e . Slavica, IV. 1964. 45-69. A hajdúsággal kapcsolatban történeti és néprajzi bibliográfia: Béres András-Módy György: A hajdúság történetének és néprajzának irodalma. Debrecen, 1956. 254 Takács Ede: Hajdú-Dorog. Vasárnapi Újság, VI. 1859. 29.
