Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások I.

Kecskével való járás (1951) Zábnikról (Moldva) Hgyhá%asko%árra (Baranya mj települt csángók újévi sapkása A kecske és a két alakoskodó tánca Zábnikról (Moldva) Egyházas kopárra (Baranya m.) települt csángók újévi szokása HÁZIASSZONY: - De most már elég volt! Ha nem viselkedik ez a kecske jól, kizavarom! A kecske bánatosan mekeg, amivel mindenkit nevetésre ingerel. KÍSÉRŐ: - Én úgy látom, szelíd állat ez, nem rendetlenkedik, csak most nagyon éhes (a lányokra mutat, mintegy azt jelezve, hogy a kecske miért nyugtalankodik!). A kecske gazdája és a kísérő alkudozásba kezd. A KECSKE GAZDÁJA: - Na pajtás, nem veszed meg a kecskémet? Látod, jó étvágya van. KÍSÉRŐ: - Azt látom, hogy bajt tud csinálni. Mondja el nekem, hogy mikor és hol született? Ad-e tejet és mennyit ad? Szokott-e fia lenni? A KECSKE GAZDÁJA: - Nem látja, hiszen ez bakkecske. Ekkor nagy kacagás tör ki. A kecske újra mekegni, ugrálni kezd. Ijesztged a lányokat, igyekszik azok szoknyája alá bújni. Van aki az ágy alá bújik előle. Biztatják egymást: „Ne félj, nem bánt az!"