Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)
Játék és maszk. Dramatikus népszokások I.
Nyolcadik jelenet Készülődés a rabvágásra. Felállás négy sorba. Első sorba idősebb, a második sorba fiatalabb férfiak. A férfiak után a zenészek, a zenészek után a két rab és a két hever. Ezek után a nők szintén négyes sorban, mint a férfiak, vegyesen a hang miatt. Nóta: Megvágtam az ujjam, jaj, de fáj... Második vers: Micsoda falu ez, de sáros... És ha szükséges még: Fenten felszállott a daru... Kilencedik jelenet Megérkezés a rabvágás színhelyére. A főrendező (Bodó Sándor) felkéri a közönséget, hogy kiki tehetsége szerint nyújtson pénzbeli támogatást az elítéltek hozzátartozóinak megsegélyezésére. A népbíró (Puskás Farkas Károly) felolvassa a rabok bűneit. Nóta: temetési gyásznóta. Tizedik jelenet Az ítélet kihirdetése. Minden versszak után rövid búcsúztató. Zene. Tizenegyedik jelenet A két rab lefejezése. A két hever tágasságot kér, hogy a két bűnös véréből senkire se fröccsenjen. Tizenkettedik jelenet Elindul a közösség a tánchelyiség felé négyes sorokban. Nóta: Kossuth Lajos azt üzente... A játék felújítása némileg új mozzanatokat is eredményezett. A rabvágás egészét illetően azonban lényeges eltérés nem történt. A legidősebb egykori játékosok (különösen Puskás Farkas Károly, szül.: 1889) elmondása nyomán a játék század eleji modelljét rajzolhatjuk meg. A rabvágáshoz a játékban részt vevők már hetekkel korábban készültek. A rabok felett elmondandó bírói beszédet és ítéletet jóval korábban versbe kellett szedni. Az előző évben történt tolvajlásokat, különböző nevezetes eseményeket a rabok fejére olvasva versben adták elő. Farsangvasárnap előtd héten néhány legény elment a faluba, hogy /iw/w^/béreljen. Rendszerint valamelyik szegényebb özvegyasszonynál kaptak szobát. Kirakták a bútorokat, legfeljebb egy asztalt s lócát hagytak benne. Aztán kihirdették a faluban, hogy kinél lesz a táncház. A farsangi mulatság két részből állott. Az első rész farsangvasárnap délután kezdődött, amikor a hívek a létániától kijöttek és elmentek a táncházba, ahol minden különösebb ceremónia és játék nélkül hétfő reggelig táncoltak. A tulajdonképpeni rab vágás farsanghétfőn vette kezdetét. 160 A legények hétfő reggel a kocsmában gyűltek össze, hogy közösen megválasszák a rabvágás szereplőit. A játék szereplői két rab, két hévérvagy bever 161 és a bíró. A bíró rendszerint maga a verscsináló, aki a „vádbeszédet" megkomponálta. 160 A sajónémeti farsang három napig tart: farsangvasárnap, farsanghétfőn, húshagyókedden éjfélig, azaz hamvazószerdáig. Ezt a három napot még a kevésbé tehetősek is nagy mulatással töltik. A szomszéd vagy a távolabbi falukból is eljönnek a rokonok, ismerősök, s szinte pazarlásig esznek, isznak, mulatnak. (Vö. Istvánfjy i. m. 303.) 161 A hevér—hévér eredetét pontosan nem ismerjük. Jelentése itt: olyan egyén, aki az elítéltet kivégzi. Talán a német eredetű hóhér-ból {Bárczj Géza: Magyar szófejtő szótár, Bp. 1941. 124.) alakulhatott hévér-ré. (Vö. Simonyi Zsigmond: A német szóvégek magyarosítása. Magyar Nyelvőr, VII, 1878. 104—105). Nyelvjárásban hohár, hóhár, hóhér, hahár, haher alakváltozatokban ismeretes. (Magyar Táj szótár, 877, Simonyi: uo. 242. Csüry Bálint Wichmann György északi csángó hangtanának kiadatlan részei. MNy, XXXV, 1939. 80.) A székely nyelvjárásban azonban henger {Simonyi: uo.) és hóvér (Magyar Tájszótár, 877.) alakban is előfordul. Ez utóbbi alapján a hévéris lehet a hóhér nyelvjárási változata. A hever azonban más jelentésben is ismeretes. How^bányászlegény (Magyar Tájszótár, 1555). Ha figyelembe vesszük, hogy a barkók zöme bányamunkás, lehetségesnek tarthatjuk azt is, hogy a rabvágásnál a kivégzést mindig hever, azaz bányászlegény végezte, s az elnevezés később is fennmaradt.
