Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások I.

alakította. Kezükben egy-egy tiloló csapóját tartották. Egy ember a bíró szerepében a két „bűnös" által elkövetett bűncselekményeket olvasta fel: mindazokat a lopásokat, eseteket, amelyek a faluban az előző évben történtek, a két rabnak tulajdonította, s ezért halálra ítélte őket. A két hévér (hóhér) a tiloló ütőjével, mint karddal, szétütötte a rabok fejére helyezett cserépfazekat. Ezzel a rabokat „kivégezték". Azok azonban „életre keltek", a kocsmába futottak, ahol azután a legények, házasemberek együtt mulattak. A Borsod megyei palócok farsangi szokásairól egy századelői közleményben a következőket olvassuk: „A fiatalok legtöbb faluban »rabot hordanak« ilyenkor. Két legényt szalmakötéllel becsavargatnak, az arczát bekormozzák, az egyiknek a fejére rossz kalapot nyomnak seprű-bokrétával vagy »tolyu«-vÁ

y a másiknak a fejét kendővel kötik be, ringy-rongy ruhát akasztanak rá, a kezökbe baltát vagy fokost nyomnak, aztán kerékkötő-lánczra verve 2-2 legény vezeti őket — régente duda — ma muzsikaszó mellett s a nyomukban legények, leányok dalolva, tánczolva haladnak végig a falun. A menet minden ház kapuja előtt meg szokott állni, azalatt 2—3 legény bemegy a házba minden jót kívánni, no meg azért is, hogy adjanak nekik valamit. S adnak is mindenütt, ki tojást, ki szalonnát, ki egy félszakajtó lisztet s azt rögtön el is teszik zsákba, vagy négylábú tarisznyába vagy kosárba, »mer' mindenre' van készség, a mibe tegyek«".

158 Ezt a játékot a keleti palócok egyik falujában, Sajónémetiben 1953-ban felújították, s azt követően újólag eljátszották. A szokás egykori gyakorlására, az újabb elemek megjelenésére a faluban beható gyűjtést végeztem, amely nyomán a játékot részletesebben mutathatom be.

159 A játékhoz 1953-ban „rendezői forgatókönyv" készült, amely a következő jeleneteket tartalmazza: Elsó'jelenet A táncházból nyolcan nyársakkal és zsákokkal indulnak a faluba szalonnát kéregetni. A kéregetők nótaszóval vonulnak. Nóta: Kis kertemben három bokor muskátli... Második jelenet A szalonnával mennek vissza a táncházba. Nóta: Kimentem én a szőlőbe, hératyu, ratyu... Harmadik jelenet A rabok megválasztása és felöltöztetése, „felszerelése". Nóta: Sólyom madár fészkét rakja a sziklán... Negyedik jelenet A két rabot két hever láncra verve kíséri a tánchoz. Nóta: Iszik a betyár a csapon... Ötödik jelenet A két rab a táncosok közül először megszökik visszajöveméi. Nóta: Én vagyok a falu rossza egyedül... Hatodik jelenet A két rab másodszor is megszökik visszajövetnél. Nóta: Én még akkor tíz esztendős se voltam Hetedik jelenet A két rab harmadszor is megszökik visszajövetnél. Nóta: Debreceni fegyházba magam vagyok bezárva... 158 Istvánfjy Gyula: A borsodmegyei palóczok. Ethn, XII. 1911. 303. 159 A játékról 1. egy korábbi írásomat: Ujváry Zoltán: Egy farsangi játék funkciójának kérdéséhez. Ethn, LXVIII. 1957.