Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások I.

Úgyszintén ez alkalommal is rántottát készítet­tek. A böjt előtti utolsó alkalom volt ez a zsíros étkezésre. Hamvazószerdától kezdődően már csak zsírtalan ételeket ehettek. A böjtös ételek között különösen elterjedt volt a kapumarka, a káposztaléből készített savanyú leves. A farsangi felvonulók között meg kell em­lítenünk még néhány jellegzetes alakoskodót, akik Csütörtökhelyen vettek részt a menetben. A legfontosabb alakoskodó a dedo és a baba. A dedo bő gatyát húzott magára. Alul lábszárnál elkötötték és szalmával kitömték. Kifordított bundát vett fel. A dedo nagy, idomtalan ember benyomását keltette. A baba egy nőnek öltözött fiú, s a dedóval együtt haladt a menet élén. Az ölében gyakran egy rongyból készített gyereket (babeta) vitt. Ahová betértek, a gyereket mu­togatta, hogy annak kell a tojás és a szalonna. Szepescsütörtökön a házalás, a felvonulás far­sangkeddjén volt és a közös lakoma is kedden este. A tánc azonban már vasárnap este meg­kezdődött. A háromnapos tánc alatt természe­tesen nem tartózkodott egyszerre mindenki a tánchelyen. Időnként haza-hazamentek. A fiúk többnyire a leányokkal mentek, akik farsang­kor pankusky-t készítettek. Farsangkedden este azonban mindenki a kocsmában volt, hogy a böjtöt megelőző utolsó alkalommal kimulassák magukat. Farsangvas ár nap és farsanghétfőn éjszaka éjfél után, amikor a táncban kissé elfáradtak és elálmosodtak, a legények és a leányok, gyakran azonban a felnőttek is játszottak. A legények ked­velt játéka volt a medvecka és a verbung. Csütörtökhelyen a medvés játékban egy legény négykézlábra ereszkedett a terem közepén. A jelenlevők körbeálltak és énekeltek. A medvének nevezett legény a dal ütemére négykézláb ugrált körbe-körbe. Ezt a játékot egyszerre három legény is játszhatta. Szepessümegen medveckának, ma^urkának nevezték azt a játékot, amelyben három legény egymás mellé állt. Kalapot tettek a fejükre. A középső legény jobbra-balra hajlongott és arra törekedett, hogy leüsse a társai kalapját, miközben a többiek ehhez a játékhoz kapcsolódó dalt énekeltek. A verbung is énekkel kísért játék. Egy legény a terem közepére ment. Levette a nadrágszíját, kettéhajlította és a végeit marokra vette. Kijelentette, hogy ő katonákat verbuvál. A jelenlevők a verbung játék dalát énekelték. A magát vezérnek kijelölt legény a nadrágszíjjal rá-ráütött egy-egy le­gényre, hogy menjen katonának. A megérintett legény a vezér mögé állt és megfogta a derekát, majd a többiek is sorba mögéje álltak és a nótát folyton ismételve jártak körbe-körbe. Amikor a vezér már elég katonát verbuvált, egy darabig még forogtak, rá-ráütve arra, aki nem fordult elég gyorsan és a sorból kilépett, majd egy idő után a játékot abbahagyták. 110 Maszkos alakok a busójárásban. Mohács, Baranya m. 110 L. Ujváry Zoltán: Néprajzi gyűjtőúton Lőcse környékén. Múzeumi Kurir, 1972. 9. sz. 59 kk.

Next

/
Thumbnails
Contents