Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások I.

sójárás idegenforgalmi látványossággá alakulva napjainkig fennmaradt. A szokás résztvevői három csoportba sorolhatók. A busó (busu) alakoskodók alkotják a busójárás fő csoportját. Sajátos faálarc takarja fejüket. Kifordított birkabőr bundában, szalmával tömött fehér gatyában vannak. Derekukon kolomp, kezükben kereplő. A csoport egyik tagja hosszú (2-4 m) fakürtöt visz. A résztvevők másik csoportjába a macskarának nevezett nem faálarcos, ruházatukban és eszközeikben is más alakoskodók tartoznak. A busókat kísérik - ez a busójárás harmadik jellegzetes csoportja - a jankelék. Arcukat bekormozzák vagy ronggyal fedik. Hamuzsákot visznek. A busóktól távol tartják a zavart okozókat, főleg a gyerekeket. A busójárás egykori archaikus elemei alapján a szokás az ősi téltemető, tavaszváró hagyománykörbe tartozik. A bao-bao kiáltásokkal, kürtöléssel, kolompolással és kerepeléssel nagy zajt keltő busók házról házra mentek, végigjárták az udvart, betértek az istállóba, megkerülték az állatokat. Hamut szórtak a ház földjére, a küszöbre, az istálló szalmájára. Az utcákon a nők haját meghúzgálták, hogy nagyra nőjön a kender. Ezek a cselekvések egyrészről a gonosz távol tartására, másrészről a termékenységvarázslásra mutatnak. A helység főterén a busók viaskodtak, birkóztak egymással, amelyben a férfiavatás emléke őrződött meg. A busójárás eredeti értelmének az elhomályosulása után a lakosok a szokást a törökök elleni küzdelem emlékeként magyarázzák. Helyi monda szerint a törököket famaszkos, állatbőrös, zajt keltő emberek űzték ki Mohácsról.

61 A mondának azonban nincs történelmi alapja. A török hódoltság idején Mohácson sokácok gyér számban vagy egyáltalán nem voltak. Hasonló szokásmagyarázó mondára a szilveszteri zajt keltő felvonulós játékkal kapcsolatban már utaltunk, részletesebben a török alakoskodóról szóló részben foglalkozunk. A farsangi felvonulós játékok további idegen párhuzamaira utaljunk még néhány példával. A magyarokkal együtt élő idegen népcsoportok közül a szatmári svábok szokásai között is megtaláljuk a téltemető felvonulást. A szatmári sváb legények hamvazószerdán szalmabábut hordoztak körül a falvakban.

62 A S^endrey Zsigmond által említett mérki (Szatmár) szokás, amely szerint a farsangi szalmabábut elégetik, szintén sváb eredetűnek látszik.

63 A Nagykároly vidéki svábok farsang utóján rongyból és szalmából készítettek egy bábut, amivel bejárták a falut, s akit az utcán találtak, vesszővel megütögették.

64 Az Arad megyei németek böjt közepén jártak házról házra egy szalmabábuval Farsangi maszkos alakok (1903) Baja, Bács m. 61 A busójárás gazdag irodalmából: Csalog József. Busójárás (poklada) a mohácsi sokacok tavasz-ünnepe. Pécs, 1949.; Mándoki Fásuló: Busójárás Mohácson. Pécs, 1963, további irodalommal.; l^echner Zdenka: Buse — pokladni obicaj baranjskih horvata. Etnoloski prilozi, I. 1978. 159-173. 62 Straubinger Jo%ef: Die Schwaben in Sathmar. Stuttgart, 1927. 51. 63 S^endrey Zsigmond: Szatmár megye néphagyományai. Ethn, XXXVIII. 1928. 36. 64 Kovács Antal: „Farsang utója" Baján. Népr. Ért, IV. 1903. 132.