Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások I.

fiú ment, akinek a homlokára hamut kent a pap a következő szavakkal: Pist e blasom Bolond vagy. Pleibst e blasom Bolond marads^. 52 Bácsbokodon a halottat a pap, kántor és a siratok kíséretében végigvitték a falun. A halottat alakító legényt a s^entmihály lovára. fektették, a gyászolók menet közben egy borosüvegből iszogattak, s az üveget a ha­lottnak is odaadták, aki nagy derültség kö­zepette jót húzott az üvegből. A farsangi halottas játékok számos variánsában a halottat egy szalmabábuval vagy rongybábuval alakították. Orbán Balázs írja, hogy Brassóban böjtközép vasárnapján volt a halott-temetés?^ Ehhez hasonló a múlt század végén, e század elején Szegeden is szokásban volt. Egy öregasszonnyá formált rongybábut levittek a Tisza partjára és ott vagy meggyújtották, vagy a Tiszába lökték. 54 Csíkmenaságon a szalmabábunak szarvat készítettek.^ 5 A Szatmár megyei Mérken a szalmabábut húshagyókedden este a legé­nyek és a leányok végighurcolták a falun. A falu végén elégették. A legények vesszőre , i i A i rarsangt maszkos alak. Moha, Fejér m. húzott burgonyát dugtak a tűzbe. A burgo­nyába egy kis gallyacskát szúrtak. Amikor az lángra lobbant, egy leány nevét kiáltották. Ha a gally égve hullott vissza, úgy hitték, hogy a fiú és a leány egymásé lesz. 56 Hermánszegen a szalmabábuval a legények birokra keltek, s az „egyenlődén" küzdelem eredményeképpen a szalmabábut a földre döntötték, majd mint egy halottat kivitték a faluból. Az élő személy által alakított halott és a szalmabábu közötti átmenetet mutatja egy csíkszent­mihályi adat. A farsangi felvonuláson egy legényt bő ingbe és bő gatyába öltöztettek. Szalmát nyomkodtak az ing, illetve a gatya alá. Szekéren végighurcolták a falun, közben szalmát gyűjtöttek. A mezőre mentek, ahol a szalmát meggyújtották és a kitömött legényt belefektették, aki pár pillanat múlva a tűzből kiugrott. 57 Ugyancsak az átmeneti formához tartozik az a nagykárolyi szokás is, amelyben húshagyókedden délután a legények szalmaruhába öltözve futkározzak végig a falut. 58 Ipolydamásdon a halott sem az alakoskodó személy, sem a szalmabábu megjelenítésében, sem más formában nincs jelen. Azt, hogy halott van, hogy temetésről van szó, a koporsóimitáció mutat­ja. A temetési menetben farsang keddjén estefelé két egymásra borított, fehér lepedővel letakart tek­52 Ebner Sándor: A farsang hajdan és ma Csömörön. Ethn., XLIII. 1932. 29. 53 Orbán Balázs: A Székelyföld leírása, VI. Budapest, 1873. 291-292. 54 Kovács János: Szeged és népe. Szeged, 1901. 317-318. 55 Váms^er Ge\a: i. m. 402. 20. j. 56 Syendrey Zsigmond: Szatmár megye néphagyományai. Ethn, XXXIX. 1928. 36. 57 Váms^er Ge\a: i. m. uo. 58 S^endrey Zsigmond: i. m. 36.

Next

/
Thumbnails
Contents