Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások I.

az alkalomra írt gúnydalokat énekeltek, miközben a bábut végighordozták a helységen. Végül a falu végére vitték, ahol a legények vermet ástak és abba temették vagy máglyát raktak, amelyen elégették. A leányok körültáncolták a tüzet és a tél eltűnésére, a tavasz közeledésére vonatkozó verseket énekeltek.

47 Múlt századi lejegyzések arra utalnak, hogy a temetési játék, a farsangtemetés az erdélyi magyarság körében általános volt. A parodiszdkus temetést Erdélyben szinte minden faluban ismerték. Egy legényt asszonyruhába öltöztettek, s mint halottat egy összetákolt koporsóba fektették. A legények a vállukra vették és végigvitték a falun. A halottat az ifjúság hangos, tettetett sírással, jajgatással kísérte. A cigánymuzsikusok szomorú nótákat húztak. A gyászmenetben részt vevők kezükben szalmával hosszan befont kanócot (fáklya) tartottak. A falu végén a koporsót letették, jajgattak felette, olykor hóval betemették. Némely helyen előfordult, hogy a halottat nem élő személy „alakította", hanem megölt állattal helyettesítették.

48 47 Kemellay Gusztáv: Kalászát a magyar hitregéből. Divatcsarnok. 1859. 566. 48 Tivay: Farsang a csiki székelyeknél. Hazánk s a Külföld, V. 1867. 170. Farsangi felvonulás medvésekkel. Panyola, S\abolcs-Szatwár m. Farsangi maszkos alakok. Moha, Fejér m.