Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások I.

A fehér lepelbe öltözött Luca-napi alakoskodókról az elterjedési térkép szempontjából is fontos adatok kerültek lejegyzésre a szerémségi magyar néphagyományból. Vogány, Ürög, Maradék, Satrinca falvakban a nők (Vogány, Ürög), illetőleg férfiak és nők (Maradék, Satrinca) Luca-napkor fehér lepedőbe burkolóztak, arcukat kendővel takarták el (Maradék), illetőleg rostát, szitát tettek az arcuk elé, vagy belisztezték (Satrinca), s a szomszédba mentek a gyermekeket ijeszteni stb.

15 Ezek az alakoskodók megjelenésükben lényegében azonosak a fentebb bemutatott fehér leples alakokkal. A magyar nyelvterület peremvonalán haladva azt látjuk, hogy a Luca-maszk sokkal nagyobb területen ismeretes a magyarságnál, mint ahogyan azt a korábbi adatok mutatták. A Luca alakoskodó népszerűségét mutatja az abaúji Karcsa idevonatkozó néphagyománya. Lucakor a legkedveltebb szórakozás a maskaraöltöztetés volt. A fonóházakban egy legényt Luca-asszonynak öltöztettek. A leányok a legszebb ruháikat adták a fiúra, mert „az a fonóház volt a leghíresebb, amelyik a legszebbik maskarát öltöztette". A Luca-asszony este tíz óra után jelent meg. Kopogtatás után belépett, meghajolt, de nem szólalt meg, csak mint néma alakoskodó tartózkodott a fonóban.

16 Egyáltalán nem kétséges, hogy az abaújvári szjtabolondnak nevezett, Luca-napi fehér lepedőbe burkolt, liszttel maszkírozott ijesztgető is a Luca-maszkos alakoskodók körébe tartozik.

17 Ez a példa is jól mutatja a maszkok variálódását, alakulását. A magyar nyelvterület számos pontján ismeretes Luca-napi illetőleg Luca-nap környéki fehér leples alakoskodó nem hagy kétséget afelől, hogy ez a maszkos alak a magyar dramadkus játékoknak minden valószínűség szerint fontos szereplője volt. A Nagy Magyar Alföld falvaiból a Lucamaszkra csak sporadikus példák vannak. Ennek több oka is lehet. Mindenekelőtt az, hogy az alföldi területekről lényegesen kevesebb a jeles napokkal kapcsolatos gyűjtés, s amikor az intenzívebb kutatás megindult, a Luca-alakoskodó vagy már eltűnt a népszokásokból, vagy amint látni fogjuk, más formában, illetőleg más időpontban bukkant fel. Az alföldi falvakban a dramadkus maszkos játékok a lakodalomban kaptak helyet. A peremterületek farsangi játékait az Alföldön a lakodalomban 15 Gunda Béla: Folklore-gyűjtés a Szerémségben. A Hungarológiai Intézet tudományos közleményei, 19—20. sz. VI. évf. 1974. 53 kk. 16 Nagy Eva: Fonóház Karcsán. In: Abaúj és Zemplén népéletéből (Szerk.: Kováts Dániel). Sátoraljaújhely, 1971. 309. 17 Csutak Mihály: Luca-nap Abaújváron. In: Borsod megye népi hagyományai (Szerk.: Bodgál Ferenc). Miskolc, 1966. 359.