Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások I.

Nincs a fűzfának gyüké, Nincs a Lucának szeme, Ha szeme volna, elmenne, Itt nem szemtelenkedne. Ettél-ittál, jól laktál Vigyen az ördög innen már, Sej, ettél-ittál, jól laktál, Vigyen az ördög innen már. A legények ezt követően letépték magukról a maszkot és kezdetét vette a táncolás. Előkerült a citera és a duda is".

12 Az Ipoly menti falvakban a századfordulón, a század elején a Luca-asszonyok a fonóház kedvelt alakoskodói voltak. Mivel Luca estéjén tilos volt a fonás, a játszásra jó alkalom nyílt. így ír erről Manga János: „A lucák nevű alakoskodóknak jutott szerep a Luca esti fonójátékokban. A luca vagy a elnevezés volt a szilárdabb mag és a szalmába burkolt, kifordított bundába öltözött, lánccal átkötött és tollseprűvel díszített álarcos alak vagy alakok, akik kéregettek, különféle tréfákat űztek. Ipolyszögön Luca özvegyasszony volt, nagy konttyal a fején, karján kézikosárral, a kézikosárban egy csomó orsó (vessződarabok, mindegyik végén krumpliból vágott karika). Vele ment a vőlegénye kifordított bundában, fején ugyancsak kifordított sapkában. Mindkettőjükön álarc volt, hogy ne ismerjék meg őket. Előttük ment a két vőfély, szalagokkal feldíszített fokossal. Kalapjukon rozmaringbokréták voltak. Mindkettőjük kezében korsó volt, paprikás vízzel megtöltve. Mikor bementek a szobába, a vőlegény harmonikán játszott, majd Luca árulta az orsót, amiért pénzt, almát adtak. Aki nem vett, csak összeturkálta az orsókat, annak Luca egy vesszővel a kezére ütött. Amikor az orsók elkeltek, a vőfélyek verset mondtak, mindenkit meghívtak özvegy Lucáné esküvőjére, majd harmonikaszóra táncoltak."

13 Az Ipoly menü példákból azt látjuk, hogy a Luca-maszkos alakoskodó (néhol több) nemcsak mint Luca (vagy Lucák) jelent meg, hanem más kísérő alakokkal. Több alakoskodó együtt a megjelenésével és valamiféle közös cselekvéssel a színjátszásnak már egy kezdetlegesebb formáját mutatja. A kutatók úgy vélték, hogy a Luca-maszk elszigetelten áll a magyar néphagyományban. Az újabb gyűjtések a Luca alakoskodókra igen fontos adatokat tártak fel. A gömöri Turóc-völgy Ijicák a% ablaknál. Cikolas^iget, Győr-Sopron m. 12 Méry Margit A tánc egy mátyusföldi közösség életében. In: Néprajzi tanulmányok Dankó Imre tiszteletére. Debrecen, 1982.; A Luca-járásra adalék Bényből: Csókás Ferenc. Adalékok Bény népéletéhez. Néprajzi Közlések, III. Bratislava, 1979. 66-69. 13 Manga János: Ünnepek, szokások az Ipoly mentén. Budapest, 1968. 39.