Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások I.

Luca-mas^k. Cikolas^jget, Győr-Sopron m. A gyermekeket, ha rosszalkodnak vagy este nem hajlandók elaludni, azzal ijesztik, hogy jön a Luca és elviszi őket. Csákányi hagyomány sze­rint Luca szent asszony volt, azért viszi most is magával a keresztet. Sokat szenvedett ártadanul. Szt. Lucát tüzes tűkkel és tüzes guzsalyakkal böködték a gonoszok. Ezért Luca napján nem varrnak és nem fonnak. Sokan ezen a napon nőt nem engednek be a házba. Semmit nem adnak ki a házból, nehogy elvigyék a szerencsét. Luca estéje a legkülönbözőbb tréfákra nyújt alkalmat. Pogrányban régebben alaposan megvicceltek a legények egy-egy gazdát. A késő esti órákban szétszedték a szekerét, darabonként felvitték a háztetőre, leginkább egy melléképület tetejére, és ott a gerincen összerakták. Amikor reggel a gazda kereste a szekeret, mondták neki: „Ahol van-e, csak bele kell fogni". Ilyesmi azon­ban csak akkor történhetett meg, amikor még zsúppal fedték a tetőket. Csákányban a legények egy ablakfára ma­dzagot kötöttek, a másik végét az utcára vezet­ték ki. A madzagot kissé megfeszítve az ujjukkal megpöngették. A házban levők úgy hallják, mintha valaki az ablakon kopogna. Amikor kimennek, nagy bosszúságukra senkit nem találnak ott. A le­gények akkor már odébbállnak, s a leengedett madzagot a sötétben senki nem veszi észre. A há­ziak alighogy bemennek, a legények ismét pen­géinek. S ez így tart mindaddig, amíg valamelyik fél meg nem unja. A Luca-asszonyt alakító maszkos alakok az említett falvakon kívül másutt is megjelentek. A példák azt mutatják, hogy a Luca-maszk ál­talánosan ismeretes a csallóközi, a mátyusföldi és a nyitrai magyar falvakban. Nagycétényben Luca napján a fonóházi tánc után a leányru­hába öltözött legény Luca-adományt gyűjtött a jelenlevőktől. Tardoskedden Luca napja tá­ján a legények lucáknak öltözve járták a falut. A /#ft2-alakoskodó medvének, katonának, kis­asszonynak, menyasszonynak, vőlegénynek öl­tözött játékosokkal járta a fonókat. Mérj Margit a következőket írja a tardoskeddi lucá^ástóX: „A legények Lucának öltözve zsúpkévébe bugyolál­va mentek a fonóba, s ijesztgették a lányokat. Yjica-mas^k. Csákány, Csallóköz

Next

/
Thumbnails
Contents