Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Az agrárkultusz kutatása a magyar és az európai folklórban

ládába helyezték. Ezt a kenyeret lényegesen nagyobbra készítették a szokásosnál, sokszor olyan nagyra, hogy éppen csak befért a kemence száján. Tavasszal, a vetés megkezdésekor a kenyeret ünnepélyesen elfogyasztották. Mindenki evett belőle, aki részt vett a munkában. Egyes adatok szerint a kenyér elfogyasztására meghívták a szomszédokat. Egy darabot adtak a vetésben részt vevő lónak és a kenyér morzsájából a vetőmag közé is kevertek.

539 Az adatok jól mutatják a kenyér kultikus szerepét az agrárhagyományban. Különösen figyelemre méltó, hogy a szertartásos körülmények között készített és elfogyasztott kenyér összefüggésben állt a naptári év egyik jelentős alkalmával, a karácsonnyal. A magyar hagyományban hasonlóképpen megfigyelhető az új gabonából sütött kenyér kultikus szerepe és a hasonló céllal készített kenyér előfordulása karácsonykor, valamint a gazdasági év más periódusában. A termékenységi rítusokkal összefüggésben álló kultikus funkciójú kenyér a magyar hagyományban a szántáshoz, vetéshez, aratáshoz, az első búzához, karácsonyhoz, farsanghoz és más, pontosan nem rögzíthető alkalomhoz kapcsolódott. Az új termésből sütött kenyér jelentőségét, ünnepélyes körülmények között való elfogyasztását a magyar nyelvterületen számos feljegyzés tanúsítja. Némely vidéken a legutóbbi időkig megfigyelhető volt az új búzából készített kenyér szertartásos megevése. Domoszlón, Szeged mellett az új lisztből első alkalommal három kenyeret sütöttek. Egyet lényegesen nagyobbra készítettek. Elsőként azt szegték meg. A megszegésnél a család minden tagja jelen volt és evett a kenyérből. Dunaszekcsőn (Baranya m.) az új kenyérből hasonlóképpen evett a ház minden tagja és vittek belőle a szomszédoknak is. Nyírlugoson (Szabolcs-Szatmár m.) az új kenyérből mindegyik rokonnak és jó ismerősnek küldtek egy szeletet. Nádudvaron (Hajdú-Bihar m.) az új termés első kenyeréből a gazdaasszony kendővel letakarva vitt a szomszédba egy-egy darabot, hogy megmutassa, milyen kenyér készült az új búzából. A kenyeret a szomszédok megkóstolták és az első sütéskor, az új kenyérből viszonozták a kenyérkóstolót. Dévaványán (Békés m.) megkínálták az új kenyérből azt, aki a kenyér sütésekor a házhoz ment. Az első kenyeret általában a gazda szegte meg és osztotta szét a család tagjainak. Sárán (Zemplén m.), amikor az új búzából az első kenyér elkészült, a család minden tagja az asztalhoz ült. Az apa kezébe vette a kenyeret és imádkozott. A kenyér megszegése előtt késsel a kenyér aljára keresztet rajzolt és ezután mindenkinek adott egy szeletet. Ebben a faluban és Telkibányán (Zemplén m.) szokás volt, hogy az új kenyérből küldtek a szomszédoknak, vagy meghívták őket az új búzából készült kenyér megkóstolására. Szamosszegen és Panyolán (Szabolcs-Szatmár m.) az új lisztből a lányos háznál mindig a férjhez menendő leány sütötte a kenyeret. Az új kenyér kultikus szerepét mutatja az, hogy az első falatot a szokásostól eltérően helyezték a szájukba. A kenyeret jobb kezükbe fogták. Kezüket a fej mögött áthajlították és a kenyeret ilyen módon bal felől helyezték a szájukba. A hiedelem szerint, aki így fogyasztja el az új kenyér első harapását, a következő év új termését is megéri. (Hódmezővásárhely, Nádudvar, Hajdúdorog, Panyola, Tornyospálca, Dévaványa, Bódvarákó.)

540 Az új búzából készített kenyeret és más tésztafélét a gazda és családja gyakran az aratómunkásokkal közösen fogyasztotta el. Dévaványán (Békés m.) az aratómunkások külön is készítettek maguknak egy nagy kenyeret. Ezt a kenyeret az aratócsoport tagjai közül minden évben más asszony sütötte az első lisztből. Szombaton sütötték meg, vasárnap összejöttek azok, akik együtt arattak és aki a kenyeret sütötte, szelt mindenkinek egy szeletet. Szuhafőn (Gömör m.) az aratók az aratás megkezdésekor néhány keresztet kicsépeltettek, hogy abból az aratási időszakra kenyeret készítsenek 539 Vilkuna K, 1963. 48-50.; Vö. még: Rantasalo A. V, 1919-1925. III. 89 kk. 540 Saját megfigyeléseimen kívül 1. még: Kiss E, 1922. 90.; Jakab}., 1895. 310.; Kiss A.; 1891. 253.; Illyés E., 1930. 119.; S^endrey Zs., 1932. 17.